A BAR lista fekete Péterei és Hófehérkéi - egyre szegényedünk...
A BAR lista fekete Péterei és Hófehérkéi
2012-óta már nemcsak a vállalkozásokat monitorozzák, hanem a lakossági alrendszer is teljes listás nyilvántartássá alakult át. Azaz a szerződések szerint eljáró és a problémás (nem fizető, csaló, visszaélő) ügyfelek adatait is nyilvántartja a rendszer.
A BAR-listára minden olyan személy felkerül, aki minimum 90 napos, a minimálbérnél nagyobb tartozást görget maga előtt. Ilyenkor legkorábban egy év múlva törlik adatait a nyilvántartásból, addig azonban a pénzintézetek nem fogadják be hitelkérelmét.
Teljesen mást jelent jó adósként felkerülni erre a listára, ám ehhez az adott személy írásbeli engedélyére van szükség. Ilyenkor öt évig őrzik adatait a rendszerben. A megbízhatóan törlesztő ügyfeleket szeretik és értékelik a pénzintézetek, ezért ők kedvezőbb kamatokra, jobb kondíciókra számíthatnak szerződéskötéskor.
A BISZ Zrt., amely a BAR-listát kezeli, a vállalkozások fizetési hajlandóságát is vizsgálta. A számokból kiderül, hogy a mintegy 150-160 ezer vállalkozás 329 ezer élő és 754 ezer megszűnt (de öt évig a rendszerben maradnak) szerződéssel rendelkezik. Örvendetes hír azonban, hogy a késedelemmel teljesítő vállalkozások száma 56-ról 54 ezerre csökkent.
Csökken a fizetési hajlandóság
A 2014-es adatok alapján kijelenthető, hogy a törlesztési kedv folyamatosan csökken. Márciusban a lakosság 19,2%-a rendelkezett olyan tartozással, amelyet három hónapnál hosszabb ideje halmoz. Majd augusztusban a Magyar Nemzeti Bank a saját felmérésére hivatkozva, újabb emelkedésről számolt be.
A háttérben számos indikátor együttes hatása feltételezhető, ezek közül kettő azonban biztosan komolyan befolyásolta az elmúlt hónapokban a fizetési fegyelmet.
Az biztos, hogy a válság az ország szegényebbik felét érintette a legmarkánsabban és ez a réteg 2014-ben a pénzügyi lehetőségeinek a határához ért, ezért már nem tudja törleszteni a hiteltartozását.
A másik ok az állam esetleges szerepvállalása ebben a kérdésben. A kormány folyamatosan napirenden tartja az adósmentés kérdését. Ezáltal csökken az érintettek motivációja, hiszen joggal gondolhatják azt, hogy az állam majd kisegíti őket akkor is, ha nem az előírások szerint törlesztik a hitelüket. Amennyiben az adósmentés nem, vagy nem olyan formában megy végbe, ahogyan azt az adósok ezen csoportja elvárja, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek. Az első ilyen negatív változás a BAR-lista növekedése, amelyre a fizetni nem hajlandó, az állami segítségre számító adósok három hónap után automatikusan felkerültek.
Az adatbázisban nem csak a jó adósok adatai, és a rossz adósok mulasztásai szerepelnek, hanem a különféle bankkártya visszaéléseket, csalásokat is eltárolja a rendszer. 2014 közepén 1 855 000 fennálló és 304 ezer megszűnt mulasztást tartott nyilván az adatbázis.
A bankszövetség is megfogalmazta álláspontját BAR-lista ügyben. Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára jelezte, hogy a bankok minél hamarabb élni szeretnének elővásárlási jogukkal a BISZ Zrt.-t illetően, amely jelenleg még a jegybank alá tartozik. A főtitkár emellett annak is hangot adott, hogy a szövetség javasolni fogja, hogy a pozitív adósok ne csak abban az esetben kerülhessenek be a rendszerbe, ha erre nyilatkozattétellel engedélyt adnak.
Forrás: hitel-center.hu