Görögország nem akar elválni az IMF-től
A hetilap kérdésére, hogy Görögország „válni akar-e” az IMF-től, a pénzügyminiszter így felelt: „Nincs szó válásról, csak a kapcsolatot megváltoztatásáról. Az IMF mellettünk marad mint megfigyelő, de anélkül, hogy apróra ellenőrizné (a görög pénzügyeket). Az IMF már más kedvezményezett országokban is így tett."
Az athéni értéktőzsde fő mutatója több mint 13 százalékot esett a múlt héten, mielőtt pénteken kissé összeszedte magát. A befektetők aggódnak, hogy az egész euróövezeti államadósság-válság felébredhet több mint kétéves álmából, ha a görög kormány kilép a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőprogramjából. „A (tőkepiaci) helyzet rendeződik, mihelyt a bizonytalanság okai elmúlnak” - mondta Harduvelisz.
Az euróövezet 100 milliárd eurós olcsó kölcsönt hagyott jóvá a csődgyanúsan eladósodott Görögországnak a második mentőprogramban, 2012. februárban. Ez a hitelvonal idén év végén lejár. Szintén két éve, 2012. márciusban az IMF majdnem 30 milliárd eurót társított a második görög mentőprogramhoz. Ennek futamideje négy év. Újabban a görög kormány értésre adta, hogy az euróövezeti mentőprogram lejártával egyidejűleg szívesen szabadulna az IMF közvetlen, napi ellenőrzésétől is.
Ez megijesztette a piacokat: a befektetők úgy vélik, Görögország egyelőre nem képes önállóan finanszírozni magát a tőkepiacról. Hosszú évek után Görögország először idén áprilisban adott ki szuverén kötvényt a szabadpiacon, 3 milliárd euró értékben. Ezt a piac jól fogadta, de elemzők szerint csak a nemzetközi támogatás adta bizalommal a háttérben.
A jövő év eleji választásokra készülve a görög kormány szeretné megígérni, hogy a nemzetközi hitelezők megkövetelte nagy takarékosság hovatovább véget érhet. A görög miniszterelnök, Antonisz Szamarasz a hét végén azt mondta, hogy az euróövezeti hitelvonal kifutása után is szeretnének valamilyen készenléti megállapodást az euróövezet mentőalapjával, az Európai Stabilitási Mechanizmussal, de az IMF-fel való kapcsolatról nem szólt. (MTI)
