Budapest Fejlesztési és Hitelbank: jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet
A tanács elnöke ezen kívül több ponton kiegészítette az elsőfokú döntést a szóbeli indoklás során. Az ítélőtábla szerint alaptalan a felperes pénzintézet fellebbezése, a bíróság nem osztotta többek között a felperes azon kifogását, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének, azaz eljárási szabálysértés történt volna. A bíró kifejtette: a felperes pénzintézet Alkotmánybírósághoz (Ab) és az Európai Unió bíróságához fordulás iránti kérelmének elutasítását azért nem indokolta az elsőfokú bíróság, mert akkor az magyarázná el, miért tekinti alkotmányosnak az adott jogszabályt, holott erre csak az Ab jogosult – tette hozzá.
Az ítélőtábla kiemeli: a bírónak nem az a feladata, hogy minden kérdést megválaszoljon, hanem az, hogy az érdemi döntés szempontjából jogilag releváns indokokat tartalmazza az ítélet indoklása. A tanács elnöke elmondta: szükséges rögzíteni azt, hogy a per tárgya a törvényi tisztességtelenségi vélelem megdöntése, célja annak eldöntése, terheli-e elszámolási kötelezettség a felperest. A pénzügyi intézmény maga dönti el, hogy a vélelemmel érintett, általa alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) közül melyek érvényességének megállapítása iránt indít, vagy nem indít pert.
A perben a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott ászf-ek megfelelelnek-e a törvényben felsorolt feltételeknek – mondta a bíró, hozzátéve: tehát a törvény az irányadó a tisztességesség megítélésére, egyéb jogszabályok nem alkalmazhatók. A perben nem fogyasztói szerződések érvényességéről, hanem ászf-ek tisztességtelensége törvényi vélelmének megdöntéséről dönt a bíróság, azaz a fogyasztók nem állnak perben – mutatott rá a bíró az indoklásban.
Az ítélőtábla megállapította: a felperes kereseti kérelmében és fellebbezésében nem a törvény szerinti jogát gyakorolta - azaz nem a tisztességtelenségi vélelem megdöntését kísérelte meg -, hanem magát a vélelmet felállító törvényt kívánta megdönteni, annak alkalmazhatóságát elkerülni. A részleges érvénytelenséggel kapcsolatban az ítélőtábla képviselője kifejtette: olyan, hogy részleges érvényesség, nincs; részleges érvénytelenség van, de a szerződési feltétel részbeli tisztességtelensége kizárt.
Összességében egy egyoldalú módosítási jogban állapodtak meg a felek; az egyes okok önmagukban nem tudnák teljesíteni az átláthatóság követelményét – tette hozzá. Az ítélőtábla kiemelte: bár a törvény a feltételeket konjunktívnak nevezi, az ítélőtábla álláspontja szerint első helyen az egyértelmű, érthető és átlátható megfogalmazás szempontja áll. A felperes által alkalmazott ászf-ekben egyik időszakban sem valósultak meg ezek a feltételek, mert egyik sem tartalmazza, hogy milyen mértékben fog változni a kamat, a díj, illetve a költség a fogyasztó számára. A fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze a felperes által alkalmazott módosítás szerződésszerűségét – tette hozzá a bíró. (MTI)
