Külföldi sajtó - beutazási tilalom, kisebbségi magyarok, energiaunió
A beszámoló szerint a beutazási tilalommal az Egyesült Államok arra figyelmezteti Budapestet, hogy változtasson a demokratikus értékek aláásásával fenyegető politikáján. Stefan Grobe, az Euronews washingtoni tudósítója szerint a Barack Obama amerikai elnök vezette kormány már régóta elégedetlen a magyarországi kormányzással, most pedig úgy tűnik, kezd elfogyni a türelme. Grobe úgy látja, Washington azt üzeni Budapestnek: "Szedd össze magad vagy pedig viseld a következményeket!".
A beszámoló szerint washingtoni elemzők úgy látják, Magyarország jobboldali kormánya az országot egy olyan tekintélyelvű útra vezette, amelyen a korrupció érzése az elfogult igazságszolgáltatással párosul - mindezt azonban Magyarország tagadja. A Die Welt című német konzervatív lap szintén az amerikai beutazási tilalom ügyéről írt szerdai számában. A Washington veszélyben látja a magyar demokráciát című írásában Boris Kálnoky kiemelte, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el állami alkalmazottak ellen, amiből Budapest "botrányt csinál", miközben "egy sokkal nagyobb témáról van szó".
Hangsúlyozta, hogy a washingtoni vezetés a rendszerváltás óta soha nem fejtett ki olyan nyomást Budapestre, mint jelenleg, és sokkolónak nevezte André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő szavait, amelyek arra vonatkoznak, hogy az Egyesült Államok nem tekintené szövetségesének Magyarországot, ha tovább folytatódna a demokrácia aláásása. Kifejtette: Washingtonban úgy vélhetik, Budapest túlságosan szoros barátságba került Moszkvával, és meglehet, hogy azért is kell "megrendszabályozni", hogy a kelet-európai térségben más országok ne kövessék a magyar példát.
Úgy tűnik, az Egyesült Államok végleg elvesztette türelmét a magyar kormánnyal szemben - írja a Die Presse című konzervatív osztrák lap szerdán. A vendégkommentár szerzője, Csekő Balázs szerint sem a diplomáciai lépések, sem a bíráló sajtóhírek nem tudták megállítani a korábbi kelet-európai éltanuló közeledését az ázsiai autoriter hatalmi berendezkedések felé és fokozatos eltávolodását a liberális nyugati értékektől. A szerző úgy látja, hogy a civil társadalom Orbán-kormány általi megfélemlítése egyre hangosabban kongatta a vészharangot Washingtonban.
Az Ökotárs Alapítvány irodájának egy hónappal ezelőtti megrohamozásával a magyar kormány végleg átlépte a határt, hiszen a civil szféra az Egyesült Államok számára "szent és sérthetetlen" - véli a szerző. Az amerikai beutazási tilalom szokatlanul kemény lépés, amire szövetségesek között alig van példa - teszi hozzá. Indoklása szerint Magyarország oroszbarát magatartása szintén felháborodást és dühöt váltott ki Washingtonban. Magyarország "putyinizálódik" és nincs kizárva, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan hamarosan Brüsszel is tettekkel reagál a magyar lépésekre - olvasható az osztrák lapban.
A kisebbségi magyarok helyzetéről, valamint a liberális demokrácia hozadékairól közölt véleménycikket az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. A "Magyar, orosz - két jó barát?" című jegyzet szerzője, Gál Zsolt, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt parlamenti frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója cikkében a Krím Oroszország általi "lenyúlása" kapcsán megállapítja, hogy amennyiben más viszonylatokban is ezen a módon, a nemzetközi jogi alapelvek helyett az ököljog érvényesülne, azt a "kisebbségi magyarok sínylenék meg legjobban."
A cikk írója Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszédére utalva ironikus hangnemben teszi fel a kérdést: "Vajon a Tusnádfürdőn Orbánnak tapsikoló erdélyi magyar hallgatóság mit szólna ahhoz, ha a román elit is a magyar miniszterelnök által példaként említett országokat (Oroszország, Kína, Törökország) tekintené követendő példának? A nemzetiségi jogok tekintetében…" "Nem eléggé nyilvánvaló, hogy a kisebbségek szempontjából a liberális demokrácia a lehető legjobb rendszer és minden más rosszabb nála?" - teszi fel a kérdést a pozsonyi lap kommentátora.
Az európai energiaunió megteremtésének szükségességéről ír szerdai számának szerkesztőségi cikkében a Financial Times európai kiadása. A lap megjegyzi, hogy egyes tagállamokat, így Bulgáriát és Magyarországot nehéz leválasztani, "leszoktatni" a viszonylag olcsó orosz földgázellátásról. Szerkesztőségi állásfoglalásában a lap az energiapolitika összehangolását az EU előtt álló egyik legjelentősebb kihívásnak nevezi. Az ukrán válság miatt a lap úgy véli, csökkenteni kell az orosz importtól való függést, különösen a földgáz terén, amelynek mintegy 30 százalékát kapja az EU egésze Oroszországból. Az Európai Unió energiaellátása közel sincs biztonságban Moszkvával szemben - állapítja meg a Financial Times. (MTI)
