Egy vállalatnak a leggyengébb munkatárs kerül a legtöbbe
A JobGrouphoz tartozó BrandJob ügyvezető igazgatója szerint nem általában érdemes vonzónak lenni, hanem a legfontosabb célcsoportok szemében kell adott szempontok alapján kiválóságra törekedni.
A LinkedIn nemrég végzett kutatása szerint az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek 50%-kal kell hogy kevesebbet költsenek munkaerő toborzásra, mint versenytársaik. Ugyanez a kutatás megállapítja, hogy a jól ismert és vonzó cégek nagyobb figyelmet vívnak ki, és egy-egy kampányuk is nagyobb válaszadási eredményt ér el, a tőlük érkező állásajánlatokat nagyobb arányban fogadják el a jelöltek, és hogy az erős munkáltatói márka akár még a jóval alacsonyabb bérajánlatot is képes ellensúlyozni.
“Nem véletlenül valljuk mi is, hogy annak a cégnek, amelyik vonzó akar lenni az új munkavállalók számára, és amelyik azt szeretné, hogy a legtehetségesebb friss diplomások hozzá jöjjenek dolgozni, annak szükséges, de nem elég egyedi kampányokban gondolkodnia.” - véli Hadi László, a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandJob ügyvezető igazgatója. “Egy sikeres Facebook kampánnyal persze meg lehet növelni a céges honlap látogatóinak vagy az állás iránt érdeklődőknek a számát, a hosszútávú építkezéshez azonban ez édeskevés. Erős munkáltatói márkát kell létrehozni, ehhez pedig elkötelezett, hosszútávú építkezésre van szükség. ” - véli a TMP Worldwide magyarországi ügynökségének vezetője.
A TMP Worldwide által kidolgozott modell szerint a vonzó munkáltatói márka építése ellenkezőképp zajlik, mint a hagyományos termék márka kialakítása. A munkaerővonzás kialakításához abból kell kiindulni, mit szeretne a cég, milyen munkavállalókat akar megnyerni magának. Hogyan lehet ezeket a személyeket körülírni, milyen tulajdonságokkal rendelkezzenek? Ezt követően érdemes a munkáltatói márka jellemzőit megfogalmazni. Nem elég egy cégnek azt állítania, hogy a legvonzóbb munkaadó akar lenni, azt kell valójában meghatároznia, hogy milyen szempontok alapján, milyen területeken akarja felülmúlni a versenytársakat. A lehetséges munkavállalók szemszögéből hová pozicionálja magát a cég? Legutoljára következik végül a marketing, a munkáltatói márka megjelenítése. A tanácsadó cég ajánlása szerint itt arra érdemes törekedni, hogy adott költségkeretből a legjobb eszközök megtalálásával a maximális eredményt lehessen kihozni.
Had László szerint csak az ér el eredményt, aki pontosan tudja, mit is céloz. “Nem érdemes arra törekedni, hogy általános értelemben legyen valamelyik cég a legjobb munkahely, hanem hogy a számára fontos célcsoportok, pontosan meghatározott szempontok szerint tekintsék a legkívánatosabb cégnek. A “Neked Legjobb Munkahely” szemléletnek kell megfelelni, hiszen így tényleg azokat vonzzuk a céghez, akiket valóban szeretnénk, hogy nálunk dolgozzanak” - indokolja a JobGroup részét alkotó BrandJob ügyvezető igazgatója.
A folyamat minden elemére kialakíthatóak a megfelelő mérési rendszerek. Ezek közös jellemzője, hogy a lehetséges munkavállalóval való kapcsolat minden fázisát, és így a teljes alkalmazási ciklust számszerűsíti a cég. A munkáltatói márka erejét és így a kialakítására, megerősítésére történt ráfordítások megítélését a számokból létrehozott indexek mutatják, ezek alakulása az évek során pedig fontos jellemzője a munkáltatói márka építésének. A TMP egy tavalyi kutatás során 250 multinacionális ügyfelét kérdezte meg azok mérési rendszereiről, és ez alapján alig 20%-ukról lehetett elmondani, hogy a toborzástól a sikeres beilleszkedésig tartó folyamat minden egyes szakaszát mérné és ennek eredményeit bedolgozná a munkáltatói márka építésének folyamatába.
“A folyamat minden elemében történő mérést nemzetközileg is csak a cégek töredéke végzi.” - mondja Hadi László. “Mi a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve három törekvést fogalmaztunk meg a magunk számára. Először is, egy toborzási kampány hatékonysága sok mindent eldönt, ezért mi magunk is dolgozunk azon, hogy ezek kreatív anyagait és média választását mérések alapján lehessen optimalizálni. Ugyanakkor szeretnénk minél több partnerünkkel elfogadtatni, hogy ne pusztán kampányokban gondolkodjon, hanem figyelje, mérje a márkaérték alakulását és a frissen toborzott munkatársak teljesítményét is. Ne fújjuk le idejekorán a meccset, vagyis bár az első negyedóra fontos, a meccs egészét érdemes nézni, nem pusztán az elejét! Másodszor, a költségközpontú szemlélettel szemben a hozzáadott értékre szeretnénk a hangsúlyt helyezni. Legtöbbe ugyanis az a munkatárs kerül, aki nem marad a cégnél. Az új munkatárs toborozására, megtalálására, felvételére és integrálására fordított költség nem egyszer meghaladja egy munkatárs éves költségét, vagyis némi leegyszerűsítéssel a gyenge munkaerő felvétele kétszer többe kerül. Az is a hozzáadott érték gondolatát igazolja, hogy az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek esetében átlagosan 28-30%-kal alacsonyabb a fluktuáció, mint a versenytársaknál. Végül pedig a toborzás folyamatáról és a munkáltatói márka jellemzőiről azokat kellene célzottan megkérdezni, akik ezt a legélesebben látják, mégpedig az új belépőket. Ők azok, akik pontosan tudják, hogy milyen kép alapján és milyen benyomások hatására mondtak igent, és bőrükön érzik a munkavállalás első tapasztalatait. Ha az új belépők mindezekről pozitívan nyilatkoznak, akkor jó eséllyel fogják másoknak is ajánlani a céget, márpedig az ajánlásnál olcsóbb toborzási módszert nem ismer a szakma.” - összegezte Hadi László.
