MNB: tovább bővült a vállalatok hitelállománya
Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója az MNB pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a harmadik negyedévben a vállalati szektor számára folyósított hitelek volumene 97 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát, a bővülés szinte teljes egészében a forintban adott kölcsönök növekedésének tudható be. Hozzátette: 2014 harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány tovább csökkent, a törlesztések 26 milliárd forinttal voltak nagyobbak, mint a folyósítások. Vonnák Balázs elmondta: a vállalati hitelfeltételek az idei év során érdemben nem változtak, és a válság utáni szigorú hitelezési gyakorlat sem enyhült.
A jegybanki szakértők szerint van tere a hitelezési feltételek további enyhítésének, ennek ösztönzését szolgálja a növekedési hitelprogram (nhp) meghosszabbítása - tette hozzá a jegybank igazgatója. Elmondta, hogy a vállalati szektorban - az nhp első szakaszának egyszeri hatását nem számolva - negyedéves alapon 1,5 százalékkal bővült a hitelkihelyezés, ez a bővülés egyértelműen a forintkihelyezéseknek volt betudható. November végén az nhp második szakaszához kapcsolódó hitelnyújtás megközelítette 500 milliárd forintot.
Vonnák Balázs kifejtette: a lakossági hitelezést még mindig a korábbi devizahitelek törlesztése uralja, bár a háztartások még mindig nettó törlesztő pozícióban vannak, a harmadik negyedévet tekintve a 2013. harmadik negyedévi 120 milliárd forint után ez év július-szeptemberében 150 milliárd forint új hitelt adtak a lakosságnak a hitelintézetek. Elmondta: a forintosítás hatására - az elfogadott szabályok alapján - a svájci frank alapú jelzáloghitelesek mintegy 65-70 százalékánál a felvételkorinál alacsonyabb kamat lehet majd. Így az elszámolás miatti, átlagosan 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenéshez további 3-4 százalékos mérséklődés adódhat a törlesztőrészletekben a jegybank számításai szerint.
Kifejtette: azok az ügyfelek, akiknél az induló svájci frank hitelnek a kamata és a kezelési költsége együtt számítva 3,1 százalék alatt volt, olyan helyzetbe kerülnek, hogy emelkedne a forintosítás miatt a hitelük kamata, így számukra megengedi az elfogadott törvény, hogy megmaradjon a devizahitelük. Ez a lakáshitelesek 6,1, a szabadfelhasználású hitellel rendelkezők 1,3 százalékát érintheti a jegybank szakértői szerint. A bizonytalanságot az okozza, hogy a jegybanknak nincsenek pontos számai arról, hogy a bankok a konstrukciókban a kamatokon felül milyen kezelési költségeket érvényesítettek - mondta az igazgató. (MTI)