Így indokolta a mai kamatdöntést az MNB
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. Bár az elemzők szerint az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten bejelentett likviditásbővítő intézkedése jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek, a szakértők is arra számítottak, hogy a jegybank egyelőre nem változtat az alapkamaton.
A tanácsnak a kamatdöntés utáni közleménye kitér arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban - rövid távon - a decemberi Inflációs jelentés lazább monetáris politika felé mutató kockázati pályáinak irányába történt elmozdulás. Ugyanakkor a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett, a külső dezinflációs folyamatok ellenére még nem jelentkeztek másodkörös hatások, így az infláció az előrejelzési horizont második felében a céllal összhangban alakulhat.
A tanács közleménye szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás melletta hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére, az ország külső piacainak elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat.
A decemberi inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak. A középtávú kilátásokat bemutató inflációs alapfolyamat mutatói továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a nyersanyagárak visszafogott alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, a béremelkedés alacsony szintje. Az infláció további csökkenésében szerepet játszott az olajárak folytatódó csökkenése és a feldolgozott élelmiszerek árainak esése.
A konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinfláció az előrejelzési horizont második felében gyengülhet, és az infláció az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A tanács szerint az ipari teljesítmény tovább bővült, amellyel párhuzamosan a külkereskedelmi többlet is élénkülést mutatott. A vállalati beruházásokat idén élénkítheti a jegybank meghosszabbított növekedési hitelprogramja, azonban ellenkező irányba hat a gyenge nemzetközi konjunktúra és az uniós források beáramlásának mérséklődése. A háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet.
Az előző kamatdöntés óta a kockázatkerülés jellemezte a pénzpiacokat. A múlt év végén az orosz pénzpiaci turbulencia, valamint a görögországi politikai események következtében érdemben romlott a globális befektetői hangulat. Átmeneti javulást követően a tovább csökkenő olajárak, valamint a svájci jegybank meglepetésszerű bejelentése következtében ismét kedvezőtlenül alakult a globális kockázatvállalási hajlandóság.
Az Európai Központi Bank döntött eszközvásárlási programjának kibővítéséről, melynek célja, hogy az euróövezeti infláció az árstabilitásnak megfelelő inflációs céllal összhangban alakuljon. A forint árfolyamának alakulásában főként nemzetközi tényezők játszottak szerepet. Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.
A tanács szerint a nemzetközi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. A közlemény kitér arra: a svájci frank-euró árfolyamküszöb eltörlését követően a frank rövid időn belül jelentősen erősödött a forinttal és más devizákkal szemben. 2014 novemberében azonban előre rögzítették a deviza alapú lakossági jelzáloghitelek átváltási árfolyamát, így az MNB javaslatának megfelelően az összes deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező háztartás számára egyetlen lépésben történt meg a konverzió.
A svájci frank erősödése ezért leginkább a svájci frankban denominált vállalati, és a forintosításban nem érintett lakossági hitelállomány veszteségein keresztül érintheti a hazai bankrendszert, ami azonban mérsékelt hatású lehet - olvasható a tanács közleményében.
