Londoni elemzők szerint az MNB is elismeri az alapeseti előrejelzéseit terhelő kockázatokat
William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó döntést és az utána kiadott kommünikét kommentálva hangsúlyozta, hogy bár a közleményben ismét szerepel az a kitétel, hogy a jelenlegi alapkamat megfelelő, és várhatóan hosszabb ideig fennmarad, bekerült azonban egy "kissé homályosan fogalmazó" mondat is arról, hogy a legutóbbi adatok alapján az infláció az MNB egyik alternatív forgatókönyvéhez közelebbi pályát is leírhat. Jackson szerint ezzel az MNB elismerte, hogy egyre indokoltabbá válik a monetáris enyhítés.
A Capital Economics londoni elemzője e vélekedésének alátámasztására felidézte, hogy az MNB a legutóbbi inflációs jelentésben két alternatív forgatókönyvet is felvázolt, amelyek az alapeseti prognózisnál alacsonyabb inflációval számoltak. Az egyik tartósan alacsony olajárak, a másik gyenge külső kereslet esetére alapozta a várt szinttől elmaradó inflációt, és mindkettőben szerepelt utalás a monetáris politika további lazításának szükségességére. Jackson szerint "nem teljesen egyértelmű", hogy a monetáris tanács keddi közleménye melyik alternatív forgatókönyvre utalt, de valószínűleg "a kettő kombinációjáról van szó".
A nyersolaj hordójának világpiaci ára ugyanis jelenleg 50 dollár körül jár az inflációs jelentés közlésének idején mért 70 dollár helyett, és ez máris még mélyebb deflációba sodorta a magyar gazdaságot; ezt jelezte, hogy a tizenkét havi infláció decemberben mínusz 0,9 százalék volt a novemberi mínusz 0,6 százalék után. Mindemellett az orosz gazdaság recessziója is egyre nyilvánvalóbbá vált az MNB legutóbbi inflációs jelentése óta, és ez a külső kereslet gyengülésével jár - hangsúlyozta a Capital Economics közgazdásza. Ehhez járul az eurójegybank (EKB) által minap bejelentett mennyiségi enyhítési ciklus, amely felfelé hajthatja a forintot - legalábbis az euróval szemben -, és ez az importárak csökkenésével járhat - tette hozzá az elemző.
Jackson hangsúlyozta, hogy a Capital Economics egyelőre nem állított be előrejelzésébe konkrét MNB-kamatcsökkentést, egyebek mellett azért, mert a ház véleménye szerint a magyarországi infláció "többé-kevésbé" elérhette mélypontját, és úgy tűnik, hogy az olajárzuhanás hatásainak zöme már átszűrődött a kiskereskedelmi üzemanyagárakba. Az elemző szerint azonban a monetáris tanács keddi közleménye arra vall, hogy az MNB a monetáris politika további lazításához "készítheti elő a terepet", és lefelé ható inflációs meglepetések esetén valószínűsíthető egy vagy két mérsékelt kamatcsökkentés.
Az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Agata Urbanska-Giner is úgy ítélte meg keddi kommentárjában, hogy a monetáris tanács keddi közleménye "irányváltást jelez" a monetáris politikában a további enyhítés felé. Az HSBC szakértője is úgy értelmezte a közleménybe betoldott új mondatot, hogy az a decemberi inflációs jelentésben foglalt egyik alternatív forgatókönyv megvalósulásának - így az inflációs cél későbbi elérésének és a lazább monetáris politika szükségességének - növekvő valószínűségére utal.
Az elemző szerint az alternatív forgatókönyvekben szereplő - az alapeseti előrejelzésnél lényegesen alacsonyabb - magyarországi infláció megteremti a további MNB-kamatcsökkentések feltételeit. Az alacsony inflációval jellemzett környezet ugyanis jelentős kockázat Magyarország számára, tekintettel a magas adósságrátára - hangsúlyozta az HSBC közgazdásza. Hozzátette: a kamatcsökkentés mellett szól a magyar gazdaság növekedésének lassulása is. Az HSBC jelenlegi előrejelzése szerint az idei első fél évben a magyar hazai össztermék (GDP) 2,2 százalékkal növekszik éves összevetésben a tavalyi azonos időszakban mért 3,8 százalékos éves bővülés után.
Mindehhez hozzájárul az is, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek forintosítása után az eddigieknél erősebben érvényesül majd a jegybanki kamatcsökkentések hatása a háztartások hitelköltségeiben, és így az MNB kamatcsökkentései még hatékonyabban segíthetik a fogyasztást, ezen keresztül pedig a GDP-növekedést - fejtegette az HSBC vezető londoni elemzője. A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői is "figyelemreméltónak" nevezték, hogy a monetáris tanács az elmúlt időszak devizaárfolyam-kilengései ellenére is beiktatott egy "enyhe irányú csavarintást" a kamatdöntő ülés utáni közleménybe.
A ház szerint ez arra vall, hogy a devizapiaci volatilitás önmagában nem lesz akadálya a monetáris politika enyhítésének. Az RBS londoni elemzőinek előrejelzése szerint a jelenlegi globális dezinflációs környezetnek és az olajárzuhanás sokkjának lesznek továbbgyűrűző hatásai, és ezek az idei első hónapok inflációs alapmutatóit alacsonyabb pályára fogják terelni. A ház várakozása szerint ez végül meggyőzi majd az MNB monetáris tanácsát a "további lépések" szükségességéről. Mindezek alapján az RBS arra számít, hogy a márciusi kamatdöntő ülés lehet a kezdete az MNB újabb enyhítési ciklusának, és a magyar jegybank összesen 0,30-0,50 százalékponttal csökkentheti alapkamatát. (MTI)
