A kkv bizalmi index alapján ismét romlott a kis- és középvállalkozások hangulata
Hozzátette: a kkv-k várakozása a gazdaságpolitika és a közterhek változásának alakulását tekintve jelentősen romlott, emellett úgy vélik, számukra nehezen elérhetőek az uniós források. Az index tízéves története során mindössze kétszer, az első Gyurcsány-kormány 2004 őszi, és a Fidesz-kormány 2010 tavaszi megalakulásakor mutatott pozitív értéket - jegyezte meg Németh László. Kifejtette: az elmúlt tíz év tendenciái alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hazai vállalkozások helyzetét legnagyobb mértékben a vevői kapcsolatok, a kormányzati gazdaságpolitika, a közterhek változása, valamint a pénzügyi várakozások határozzák meg.
Ezt tükrözi, hogy az index a választásokat megelőző felfokozott várakozások idején, a kkv-kat érintő adókönnyítések és a makrogazdasági környezet javulása esetén mutatta a legjobb értékeket, míg az index a mélypontjait a nagyobb gazdasági visszaesések, a nemzetközi vagy a hazai gazdasági környezet bizonytalanságai idején érte el - fűzte hozzá a főosztályvezető. A versenytársak, a beszállítók helyzete, a vállalati hitelforrások és a banki szolgáltatások minősége, fontossága a kkv-k szempontjából közepes jelentőségű, míg az uniós források elérhetősége és a munkaerőpiac változásai a legkevésbé meghatározó tényezők.
Az elért eredmények arra is rávilágítottak, hogy néhány negyedévtől eltekintve a fogyasztói és a kkv bizalmi indexek gyakorlatilag együtt mozognak, historikusan nézve a mutatók alakulását - emelte ki Németh László. A mutató tavalyi utolsó negyedéves alakulásában szerepet játszott, hogy minden ágazatban és méretkategóriában csökkent a kis- és közepes cégek bizalma, de a bizalom nagyarányú esése a kereskedelmi cégek, illetve a középvállalkozások esetében figyelhető meg - mutatott rá a főosztályvezető. Németh László kiemelte: a vállalkozás méretével arányosan a beruházások elindítására való szándék is erősödik.
A kisebb méretű kkv-k úgy vélik, hogy nehezebben jutnak uniós forrásokhoz, míg a nagyobb vállalatok könnyebben férnek hozzá - fűzte hozzá. Kérdésre elmondta: a megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 30 százaléka gondolkodik azon, hogy hitelt vesz fel, a kkv-k 80 százaléka elégedett a bankjával. A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. (MTI)