A svájci aranyexport 36 százaléka Kínában landolt
Bár az exportált mennyiséget nem Svájc bányászta ki, a világ négy legnagyobb finomítója – az Argor-Heraeus, a Metalor, a Pamp és a Valcambi – birtokában a földkerekség legnagyobb aranyimportőre és -exportőre. E finomítók az aranyat általában különböző méretekben kapják különböző forrásokból a világ minden szegletéből, és kisebb méretekre finomítják, hogy azok minél jobban eladhatók legyenek, különösen Ázsiában és Közel-Keleten.
Svájc – vámhivatala, a Swiss Customs Administration adatai szerint – tavaly 2200 tonna aranyat importált, s ebből körülbelül 1750 tonnát exportált. Az aranypiacot követők számára nem meglepően Kína (beleértve Hongkongot) volt a legnagyobb export célállomás, valamint India.
Éveken át Hongkongba áramlott a kínai aranyimport, olyan mértékben, hogy a globális nemesfémpiaci elemzők a hongkongi aranyexport-import adatokkal tették egyenlővé a kínai elsődleges aranybehozatalt. A kínai kereslet felmérésénél a hongkongi adatokat hozzácsapták Kína saját termeléséhez, mint ahogy a kínai finomítók által előállított sárga nemesfémeket és az újrahasznosított tört aranyat.
Kína tavaly változtatott szabályain, minek következtében több aranyat importál közvetlenül, a sanghaji és pekingi kikötőkön keresztül. Mivel azonban Kína nem készít statisztikákat erről (vagy legalábbis nem hozza azokat nyilvánosságra), senki nem tudja, valójában mennyi sárga nemesfém érkezett e csatornán az ázsiai birodalomba. Ezért számos elemző és a vezető médiák még mindig a havonta közzétett hongkongi számokból próbálnak a kínai import méretére következtetni. Márpedig ezek szerint a hongkongi aranybehozatal tavaly 32 százalékkal esett, ami azt sugallja, hogy a kínai aranykereslet is hasonló arányban mérséklődött. Ám a sanghaji aranytőzsde, a Shanghai Gold Exchange (SGE) adatai szerint – melyeket valamilyen okból a vezető médiák és az elemző közösség figyelmen kívül hagynak – a 2014. évi kínai kereslet csak 2-3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbinál.
Hogyan térhet el a két adat ennyire egymástól? A megoldás a svájci aranyexport-számokban rejlik. Eszerint a Svájcot tavaly elhagyott 590 tonna sárga nemesfémből immár 213 tonna Hongkong kiiktatásával, közvetlenül a népi Kínába ment. Ugyanerről a folyamatról tanúskodnak az USA 2014. szeptemberi és októberi sárganemesfém-exportjának adatai, mely szerint exportjuk több mint 30 százaléka közvetlenül a népi Kína (mainland China) területére érkezett. Meglehet, ezen adatokat némileg torzította a sanghaji aranytőzsde nemzetközi szekciójának szeptemberi megnyitása, de azért az így is közelebb állhat a valósághoz. Mindenestre a vezető médiák és kommentátorok jelenleg alulbecsülik Kína aranykeresletét.
A svájci aranyadatok másik érdekessége, hogy egy ilyen kis ország finomítja újra és aztán exportálja a világszerte kibányászott arany mintegy 56 százalékát. Kivitele túlnyomó többsége Ázsiába megy – Kínán/Hongkongon és Indián kívül főleg Szingapúrba, Thaiföldre, Törökországba, az Egyesült Arab Emirátusokba és Szaúd-Arábiába. Utóbbi három ország 195 tonnás összesített svájci aranyvételei részben Iránba és az Iszlám Államba áramlanak, miután azok el vannak vágva a közvetlen vásárlástól. Miközben meglehet, az Emirátusok (és Thaiföld) a 10 százalékos indiai importvám elkerülésének szándékával Indiába becsempészett sárga nemesfémeknek is a forrásai.
Forrás: Conclude Zrt.
