Nem változott a GDP-arányos államadósság 2014-ben
Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságtörlesztés 739 milliárd forinttal csökkentette, míg a forint árfolyamváltozása 142 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2014-ben a GDP 5,9 százalékát érte el.
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2014-ben a GDP -2,2 százaléka (-692 milliárd forint) volt. 2014 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,5 százalékát tette ki (-127 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2014 negyedik negyedévének végén a GDP 77,3 százaléka volt (24521 milliárd forint). Az adósság csökkenéséhez a negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 739 milliárd forinttal járult hozzá, aminek hatását a forint gyengülése 142 milliárd forinttal rontotta. Az államháztartás nettó tartozása (23207 milliárd forint) a GDP 73,1 százalékát tette ki 2014 negyedik negyedévének végén.
2014 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 108 milliárd forint volt. Külföldi hiteltartozások visszafizetése következtében a jegybanknál elhelyezett betétállomány kiugró mértékben csökkent. Eszköz oldalon jelentősebb csökkenés mutatkozott még a vállalatokkal szembeni – elsősorban adójellegű - követelésekben is. Kötelezettség oldalon törlesztés következtében jelentősen csökkent a hosszú lejáratú, döntően külföldiekkel szemben fennálló hitelállomány. A rövid lejáratú értékpapírok esetében – az előző negyedévhez hasonlóan - nagymértékű kincstárjegy-visszaváltás történt, miközben az államkötvény-kibocsátás jelentősen növekedett. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kihelyezett állampapír-állományban tranzakcióból eredően enyhe csökkenés mutatkozott. Az állampapír-portfólió átrendezésében továbbra is elsősorban a hitelintézetek vettek részt, a külföldiek által tartott értékpapír-állomány egyértelműen növekedett. Az egyéb kötelezettségek közül jelentősen csökkentek az EU-val szembeni tartozások.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 116 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, és jelentősebb önkormányzati részvényértékesítés is történt. Kötelezettség oldalon nőtt az önkormányzatok hitelfelvétele, míg egyéb tartozásaikat tekintve csökkenés mutatkozott, elsősorban a nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 118 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen csökkentek kincstári betéteik, a háztartásokkal szembeni járulékköveteléseik viszont növekedtek. Kötelezettségeik terén a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni egyéb kötelezettségeik mutattak érdemi növekedést.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014. évben a GDP 5,9 százaléka (1882 milliárd forint) volt. 2014 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (551 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,4 százalékát tette ki.
2014 negyedik negyedévében - az év végékre jellemzően – a háztartások készpénz és folyószámla állománya emelkedett. Ezen felül a tárgyidőszakban megfigyelhető a háztartások külföldi eszközökbe történő befektetéseinek növekedése, valamint a hosszú lejáratú állampapírok és a nem pénzpiaci befektetési jegyek tranzakcióból eredő állománynövekedése. A pénzügyi derivatívák szokásostól eltérő mértékű emelkedése a jelzálog fedezetű devizahitelek árfolyamrögzítésének következtében, a jogszabályban meghatározott árfolyam és az MNB hivatalos árfolyama között elszámolt különbözetet tartalmazza1. A háztartások pénzügyi eszközei közül csökkenés volt tapasztalható a rövid lejáratú értékpapírok, a pénzpiaci befektetési jegyek és az egyéb követelések esetében. Utóbbi csökkenését túlnyomórészt a munkabér-követelések és az Európai Unióval szembeni transzferkövetelések csökkenése magyarázza. A kötelezettségeket tekintve a háztartási devizahitel-törlesztés tovább folytatódott, azonban a korábbi negyedévekben tapasztalt élénkülő forinthitel-felvétel megállt. Az egyéb kötelezettségek számottevő emelkedését az adótartozások adókövetelésekkel párhuzamos növekménye, illetve a családtámogatási ellátások és a társadalombiztosítási juttatások előrehozott kifizetései magyarázzák.