A legkorruptabbak között van Magyarország
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a napokban mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unión belül a Közép-Kelet Európai térségben Magyarország Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak.
A CRCB által alkalmazott módszer teljesen eltér minden eddigitől. Nem a korrupcióról való véleményeket, a korrupció percepcióját mérik, hanem a korrupciós kockázatokra vonatkozó információkat figyelték meg és a korrupciós kockázatok szintjét és alakulását tudták így mérni akár közbeszerzések, akár ajánlatkérő intézmények, akár nyertes cégek, régiók, szektorok vagy országok szintjén.
„A korrupció nem makró, hanem mikro jelenség, egy olyan tranzakció, amelyben egy megbízott, a korrumpált és egy kliens, a korrumpáló vesz részt és a korrupció mindig egy törvényes tranzakcióhoz kapcsolódik; engedély kérése, közúti ellenőrzés, közbeszerzés, törvények előkészítése és elfogadása, stb.. A törvényes tranzakciók közben meg lehet figyelni a szereplők viselkedését és a tranzakció közben keletkező dokumentumokat, amelyekből aztán sok minden ki tud derülni arról, hogy mekkora korrupciós kockázat mellet valósultak meg.” – foglalta össze a kutatásmérési módszertanát Tóth István János, a Portfolió Uniós Források szakértője.
Magyarország a rossz példa
A friss kutatásban mintegy 830 ezer közbeszerzés adatait vizsgálták az EU országai kapcsán, és ebből mintegy 63 ezer beszerzésnél használtak uniós forrást is. Ez utóbbiaknál azt találták a kutatók, hogy összességében az egész EU-ban, az EU forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások kis mértékben növelik a közbeszerzések korrupciós kockázatát. Ugyanakkor a hatás nagyon eltérő az egyes országok között, Magyarország például nagyon rossz helyen van, a legkorruptabb országok között. Tóth István János elmondása szerint nemzetközi összehasonlításban mostanában már Magyarországot szokás felhozni, mint rossz példát. A CRBC által vizsgált közbeszerzési adatok is erre mutatnak.
„Annak örülhetünk még, hogy nem mi vagyunk a legrosszabbak: Románia közbeszerzéseinél magasabb korrupciós kockázat mérhető, mint nálunk. De ez is változhat, ha Romániában például az új kormánynak sikerül hathatós intézkedéseket tennie e téren. Mi tehát Romániával és Bulgáriával versenyzünk e téren” – mondta a szakértő.
A kutató a szerzőtársával együtt úgy véli, a helyzet orvoslására mindenképpen arra lenne szükség, hogy több adat legyen nyilvánosan elérhető. Az EU-nak elő kell írnia, hogy egy bizonyos értékhatár feletti közbeszerzés esetében minden tagországnak kötelező adatot szolgáltatni és azt elküldeni egy központi adatbázisba. Emellett elő kellene írni azt is, hogy minden közbeszerzésről melyik az az 5, 10, vagy 15 ismérv, amelyre vonatkozó adatokat kötelezően meg kell adni. A transzparencia növelése, azaz a rendszerezett adatszolgáltatás, önmagában fogja majd csökkenteni a korrupciós kockázatokat, mivel - ezt minden érintett szereplő fel tudja előzetesen mérni - önmagában növeli a lebukás valószínűségét.
A magyar közbeszerzési törvény a korrupció melegágya
A magyar közbeszerzési törvény legutóbbi módosítása egyértelműen a korrupciós kockázatok növelése irányába hatott a Portfolió Uniós Források szakértője szerint, mivel a korábbinál nagyobb körben tette lehetővé azt, hogy ajánlati felhívások nélkül lehessen közbeszerzési eljárást lebonyolítani.
Ennek a változtatásnak egy másik következménye Tóth István János szerint az, hogy így átlagosan 5-8%-kal drágábban valósulhat meg a beszerzés. Többek között azért is, hogy legyen miből kifizetni a megvesztegetési díjat. Ha a szabályozók tovább növelik azt az értékhatárt, amely alatt nem kell ajánlati felhívást nyilvánosságra hozni, akkor még inkább elősegítik e jelenség létrejöttét. A közbeszerzések esetében is igaz: minél kiterjedtebb és minél erősebb a transzparencia, annál kevésbé lehet korrupt tranzakciókat megvalósítani. Az USA-ban például már néhány ezer dolláros értékhatár felett kötelező az adatszolgáltatás és az előbb említett főbb közbeszerzési paraméterek közzététele. De Chile is fényévekkel előttünk jár e téren – tette hozzá.
Tóth István János szerint a kérdés tehát az, hogy hova szeretnénk tartozni: a fejlett országokhoz, illetve a fejlett országokhoz felzárkózni kívánó országokhoz, mint Chile, Szlovákia, Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, vagy egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek? A magyar adófizetőknek ebben kell dönteni.
