Új szelek fújnak a biztosítási piacon

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke nyitóelőadásában a hazai biztosítási piac tavalyi eredményeiről és a nyugdíjbiztosítási termékek térnyeréséről beszélt. A biztosítási piac tavalyi eredményeiből az alábbi számokat emelte ki: 

- 27 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság rendelkezik tevékenységi engedéllyel.

- A hazai biztosítók 7 külföldi fióktelepi biztosítót működtetnek

- Hazánkban 653 tagállambéli biztosító regisztráltatta magát határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenységre.

- Díjbevételi fordulat is bekövetkezett tavaly, mivel 2013-hoz képest 4,2%-os növekedést lehetett tapasztalni (a 2014-re vonatkozó díjbevétel 844 milliárd forint volt), de a növekedés szinte minden fő szektorra jellemző volt. 

- Míg 2013-ban a szektor adózott eredménye 27,5 milliárd forint volt, addig 2014-ben 30,7 milliárd (a szektoron belül továbbra is magas a szórás és magas az eredménykoncentráció). 
A szektor ismét jól vizsgázott stabilitás tekintetében, a tőkeellátottság továbbra is körülbelül 200%.

- A kgfb-biztosítások korábbi díjcsökkenése megállt. 

- Az életbiztosítási szerződések darabszám-csökkenése is megállt, az életbiztosítási díjtartalék azonban tovább nőtt.

- A szektor költségei 2,8%-kal nőttek (242->249 Mrd).

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly 4,2%-kal növekedett 2013-hoz képest, ezen belül az egyszeri díjas életbiztosítás 5,7%-kal, a folyamatos díjas életbiztosítások 3,5%-kal, a vagyon és egyéb biztosítások 2,6%-kal, míg a gépjárműbiztosítások pedig 6%-kal tudtak növekedni tavaly -emelte ki az előadó. 

A piaci koncentráció az elmúlt évekhez hasonlóan kis mértékben csökkent, mivel a TOP5 társaság piaci részesedése 59,5%-ról 58,5%-ra csökkent, míg a TOP10 társaság piaci részesedése 88,2%-ról 84,2%-ra csökkent 2014-ben. 

A tavalyi nyugdíjbiztosítási piaca főbb eredményei számokban: 

- 69 ezer darab nyugdíjbiztosítási szerződés (ebből 68 ezer darab folyamatos díjas)

- 15,2 milliárd forintos folyamatos díjas záróállomány 

- 12,6 milliárdos folyamatos díjas díjbevétel

- Szerződésenként átlagosan 220 ezer Ft-os éves díj

- Az értékesített nyugdíjbiztosítások megoszlását tekintve 73%-kal többségben voltak a unit-linked típusú nyugdíjbiztosítások a hagyományos nyugdíjbiztosítások 27%-kával szemben.

Pandurics Anett elmondása szerint a folyamatos díjas életbiztosításokon belül a szerződésszámot tekintve 23%-ot tettek ki a nyugdíjbiztosítások, míg állománydíj alapján nézve már 32%-ot. Az előadó kiemelte, hogy az MNB költségterhelése alapján a hazai nyugdíjbiztosítások TKM-mutatója a megadott sávon belül mozog. 

Az előadás végén Pandurics Anett kiemelte, hogy a biztosítási szektor előtt még sok kihívás áll, hiszen 2016. január 1-jével életbe lép a Szolvencia II, de az EU oldaláról még komoly munka folyik az IMD2 és a PRIIPs területén is, a melyek elsősorban arra irányulnak, hogy az ügyfelek megfelelő védelmet kapjanak a fogyasztóvédelemtől. 

A Biztosítás 2015 konferencia második előadója Daniel Feurstein, a Deloitte Monitor Deloitte Strategy üzletágának menedzsere volt, aki a biztosítási piac adatelemzési lehetőségeiről és az intelligens termékek térnyeréséről tartott előadást. Szerinte ahhoz, hogy a mai világban a biztosítók értéket tudjanak teremteni, fontos, hogy megértsék az ügyfelek és partnerek igényeit. A jövő ügyfelei olyan autóbiztosítást akarnak, amellyel több szolgáltatást tudnak egyszerre elérni. Ehhez az igényhez kell tudni értéket teremteni - hozta példának. Az előadó kiemelte, hogy a kárigény is fontos szerepet fog játszani a biztosítási szektor technológiai kihívásai között. 

A délelőtti panelbeszélgetésen a mostani brókerpiaci események, a nyugdíjbiztosítások térnyerése, a szektor jövőbeni kilátásai és az alacsony hozamkörnyezet adta lehetőségek voltak a témák.

Teljesen biztonságos helyen van az ügyfelek pénze a biztosítóknál erősített meg Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója, hozzátéve, hogy elsősorban a közvetítők fejében kell rendet tenni ebből a szempontból, hiszen ők vannak közvetlenül kapcsolatban az ügyfelekkel. Hasonló véleményen volt Dr. Kálózdi Tanmás, a Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki kiemelte továbbá, hogy fontos a biztosítók megbízható háttérrel rendelkezzenek. Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója elmondta, hogy bár megnőtt az ügyfelek bizonytalansága, de szektor továbbra is stabil és egyelőre nincs miért aggódni. A probléma inkább ott lesz, hogy a szabályozás és a túlszabályozás hogyan fog majd beépülni a pénzügyi szektorba, hangsúlyozta Szép Péter, a Deloitte Pénzintézeti szektorának partnere. 

Kádár Gabriella szerint a biztosítási szektor stabil eredményeket produkál idén, de az biztos, hogy a szektor a fenntartható növekedésre kell, hogy fókuszáljon. A Deloitte partnere kiemelte, hogy a technológiai fejlődéssel muszáj lépést tartani, ami hosszú távon kifizetődik majd, azonban az egészségügyi szolgáltatások fejlődése nélkül az egészségbiztosítások térnyerése előtt is komoly akadályok állnak.

Életbiztosítási oldalról fontos, hogy megmaradjon a nyugdíjbiztosítás adókedvezménye - válaszolt Kádár Gabriella arra kérdésre, hogy mi vezethetne egy 5%-kal nagyobb díjbevételhez a biztosítási piacon. A nyugdíjbiztosítások fontosságát emelte ki Kálózdi Tamás is, hozzátéve, hogy több kockázati biztosítást és életbiztosítást kellene kötni, mert ez teremthet igazi értéket a piacon. Szép Péter szerint a jelenlegi kamatkörnyezet változatlansága esetén bizonyos biztosítási termékek értéke felértékelődhet, ezért szerinte komoly esély van arra, hogy a biztosítási szektor 10% feletti növekedést produkáljon. Szerinte ez most jó környezet arra, hogy unit-linked vagy akár kockázati termékek értékesítése is újfent beinduljon. 

Vágó Attila, a Concorde elemzője a Biztosítás 2015 konferencián az alacsony hozamkörnyezet miatti biztosítói kihívásokról és egyes biztosítási termékek térnyeréséről beszélt.

Az előadó kiemelte, hogy a biztosítók nyereségének forrása alapvetően a költségeredményből, a mortalitási eredményből, az alapkezelői díjakból és a saját tőke befektetésén elért hozamból adódik össze. A biztosítástechnikai eredménynek egy jelentős részét, 70%-ot tesz ki a biztosítási tevékenységből származó bevétel, és csak egy kisebb arány, 30% tulajdonítható a befektetésekből származó tevékenységnek.

A biztosítók befektetési szerkezetét nézve látható, hogy a vagyon jelentős részét kötvényekbe (fix hozamú értékpapírokba)fektetik, de egyre inkább nő a befektetési jegyek iránti érdeklődés is. Az alacsony hozamkörnyezetre adott egyik biztosítói válasz lehet Vágó Attila szerint, hogy a unit-linked típusú biztosításokat kezdik el jobban értékesíteni, mivel ezek mögött olyan befektetési alapok állnak, amelyek magasabb hozamokkal kecsegtetnek. Egy másik válasz lehet, ha kockázati típusú termékek felé mozdulnak el a biztosítók, vagy szóba jöhet még a versenytársak és portfóliók akvirálása is, amellyel hatékonyabb üzemméretet lehet kialakítani. 

Nagy Koppány, az MNB Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója szerint a  magyar háztartások megtakarítási szintje a régiós átlagnak megfelelő mértékű, azonban az EU-s átlagtól jelentősen elmarad, ráadásul az életbiztosításokra és nyugdíjpénztárra elkülönített megtakarítások jelentősen elmaradnak más EU-tagországok számaihoz viszonyítva. Az életbiztosításokra és nyugdíjpénztárakra elkülönített megtakarítások összege 3000 milliárd forintot tett ki 2014-ben, amelynek döntő többsége állampapírokban van.

A folyamatos díjas életbiztosításokkal kapcsolatban Nagy Koppány kiemelte, hogy 2014-ben erőteljes fordulat következett be ebben a szegmensben díjbevétel és darabszám szempontjából is, ami stabilabb portfóliók kialakítását teszi lehetővé. Az egyszeri díjas piac most a válság előtti szintekre tért vissza. A nyugdíjbiztosításokra kitérve elmondta, hogy az életbiztosítási piacon egyértelműen a nyugdíjbiztosítások jelentik a növekedés motorját. 
A TKM-mutatóra vonatkozó ajánlás úgy tűnik, meghozta a tőle elvárt hatást, mivel a nyugdíjbiztosítások költségszintjei a megadott sávon belül mozogtak. A TKM-sávok zsugorodtak, az elmúlt évben 27 termék árát csökkentették, 13-at pedig kivezettek a piacról, és fontos hatás az is, hogy kiszorultak a piacról a drága biztosítások. Fejlesztésre váró területek azonban az MNB szerint a járadékszolgáltatások és az élet-ciklus szemlélet területei. 2016-ra a TKM-mutatóra vonatkozóan nemcsak ajánlás lesz, hanem az már rendeletben is szerepelni fog és tervezik annak kiterjesztését a hagyományos biztosításokra is. 

Egyre jobban nő azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik szívesebben vásárolnak online biztosításokat, tehát szükség van az online platformok fejlesztésére. Erre reagál majd az MNB online közvetői ajánlása is, amelyet várhatóan áprilisban tesznek közzé.