Pécsi Pénzügyi Napok - A költségvetési politika, a devizahitelek és az államadósság volt a fő téma
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a Magyar Közgazdasági Társaság, és mások mellett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara által kilencedik alkalommal szervezett kétnapos eseményen Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy trendforduló következett be a gazdaságban. A közgazdász szavai szerint Simor András korábbi jegybankelnök 2012 elején közölt prognózisával ellentétben oldódik a bizalomhiány Magyarországgal szemben, nem fagyott be a hitelezés, a forint árfolyama gyengült ugyan, de stabil. Jelentősen javulnak a beruházási kilátások, csökken a GDP-arányos államadósság és a finanszírozási költség is - tette hozzá.
A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szólt arról, hogy a magyar gazdaság lassulhat a következő években, de a növekedés a visegrádi országokéhoz hasonlóan együtt 2018-ig 3 százalék körül várható. Kovács Árpád biztatónak nevezte fogyasztás növekedését, a beruházási tevékenység javulását és úgy ítélte meg, van rá esély, hogy ezt Magyarország meg is tudja tartani. A Költségvetési Tanács elnöke azt mondta, hogy a következő években az alacsony olajár okán a kelet-közép-európai országokban alacsony marad az infláció, és remélte, hogy 2015-2016-ban az államadósság kezelése a korábbinál kisebb terhet jelent majd, "2018 környékén pedig bruttó nullszaldós költségvetés készülhet".
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója sikertörténetnek nevezte a devizahitelek kivezetését. Jelezte ugyanakkor: hátra van azon adósok problémájának kezelése, akiket kilakoltatás fenyeget, akik nagyfokúan eladósodtak, akik szociális alapon nem tudnak fizetni. A számuk jelentős, a mintegy 200 ezer bedőlt jelzáloghitel félmillió embert érint - mondta. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az elmúlt években dinamikusan nőtt, a 2011. év végi 470 milliárd forintról mostanra 2500 milliárd forintra bővült a lakossági állampapír állomány, amely már 17 százalékot tesz ki a teljes állampapír állományon belül. Hangsúlyozta, ez az adósságkezelő programjának, a versenyképes áraknak, új termékek bevezetésének, a hálózatbővítésnek és az aktív marketing kampánynak köszönhető.
A vezérigazgató-helyettes fontosnak nevezte, hogy a lakossági állampapír állomány a jövőben tovább növekedjen annak érdekében, hogy a lakosság, mint a legbiztosabb befektető, nagyobb szerepet vállaljon az államadósság finanszírozásában. "Idén és várhatóan jövőre sem tervezünk deviza kibocsátást, helyette a teljes finanszírozási szükségletet belföldről, forintban próbáljuk megoldani" - mondta. Hozzáfűzte: ez alól a letelepedési kötvény és a belföldre, lakosságnak értékesített Prémium Euro Magyar Államkötvény a kivétel. Hangsúlyozta, hogy a külföld felé fennálló kitettség csökkenését a hitelminősítők is értékelik. "Az értékelésébe az S&P is belefoglalta, hogy Magyarországnak jelentősen csökkent a külföldi kitettsége azáltal, hogy részben a lakossági hitelezésben és az államadósságon belül is mérséklődött a külföldi és a deviza részarány. Ezt szeretnénk tovább folytatni" - mondta. (MTI)
