Több tízezer munkavállaló titkolja depresszióját a munkaadó előtt
A Franciaországban lezuhant német utasszállító másodpilótáját az előző héten kedden történt katasztrófa körülményeit vizsgáló hatóságok eddigi adatai szerint a pilótaengedély megszerzése előtt hosszabb ideig öngyilkossági hajlam miatt kezelték, az utóbbi időszakban pedig - amikor már utasszállító repülőgép vezetőjeként dolgozott - több idegorvos és pszichiáter kezelése alatt állt, súlyos depresszióban szenvedett és úgynevezett erős túlterhelési szindrómája volt. Munkaadója, a Germanwings légitársaság minderről nem tudott.
A Die Welt hétfői beszámolója szerint a német munkaerőpiacon egyáltalán nem ritkaság a pszichés betegségek titkolása. A lap néhány hónapja végzett kutatása szerint több tízezer munkavállaló rejti el depresszióját, szorongásos zavarát vagy más lelki betegségét főnöke előtt. A legtöbben nem olyan típusú munkát végeznek, amelyben a pszichikai instabilitás veszélyt jelenthet másokra (ilyen például a buszvezetők, vonatvezetők, orvosok vagy éppen a pilóták munkája), és a döntő többség azért nem számol be panaszairól, mert aggódik a karrierje miatt. Németországban ugyanis súlyos veszélybe sodorja munkahelyi előmenetelét, és akár az állását is, aki vállalja, hogy valamilyen lelki betegségben szenved - mutatott rá a Die Welt.
Az egyik nagy egészségbiztosító pénztár, a Techniker Krankenkasse (TK) a Die Welt számára végzett elemzésében kimutatta, hogy több nagyságrendnyi különbség van a lelki panaszok kezelésére szolgáló gyógyszerek forgalma és az ilyen típusú megbetegedések miatt betegállományba vonuló munkavállalók száma között. A társaságnál biztosított 3,5 millió munkavállaló közül 2011-ben 61 ezren voltak táppénzen rövidebb-hosszabb ideig pszichés megbetegedések miatt, míg ugyanabban az évben nagyjából 35 millió tablettát - vagyis minden egyes biztosított számára 10 napra elegendő gyógyszert - írtak fel ilyen betegségekre a TK-nál biztosított munkavállalóknak.
A lezuhant Germanwings-gép másodpilótája a vizsgálat jelenlegi állása szerint bezárkózott a pilótafülkébe, és valószínűleg szándékosan kormányozta a repülőt hegyoldalnak a francia Alpokban. A másodpilóta düsseldorfi lakásában lefoglalt iratok között betegállományba helyezésről szóló aktuális, a katasztrófa napjára is vonatkozó, összetépett dokumentumok is voltak, ami arra utal, hogy beteg volt és ezt titkolta. Ez a körülmény vitát indított el az orvosi titoktartási kötelezettségről. A konzervatív CDU közlekedési ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, Dirk Fischer szerint bizonyos foglalkozások esetében változtatásokra van szükség. Így a pilótáknál be kell vezetni, hogy csak a munkaadó által kijelölt orvos kezelheti őket, és ezeket az orvosokat kötelezni kell arra, hogy számoljanak be a vizsgálati eredményekről a munkaadónak és a szövetségi légügyi hivatal (LBA) - mondta Fischer a Rheinische Post című lapnak.
A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) vezető egészségügyi szakpolitikusa, Karl Lauterbach szerint viszont nincs szükség új szabályokra. Az orvos megszegheti a titoktartási kötelezettséget, ha úgy ítéli meg, hogy páciense állapota veszélyeztethet másokat - mutatott rá az orvos végzettségű politikus a Der Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva. A lap a katasztrófa lehetséges szabályozási következményeiről közölt összeállításában kiemelte: egyelőre nem ismert, hogy a másodpilótát az utóbbi időszakban kezelő orvosok - például az, aki kiállította a betegállományba helyezéséről szóló dokumentumot - tudták-e, hogy mi a páciens foglalkozása. (MTI)
