A japán befektetők zöme nem tart a Grexittől
A Barclays befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális portfoliótőke-áramlás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát. Legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi befektetőknek, hogy milyen esélyt adnak a Grexit belátható időn belüli bekövetkeztének. A válaszadók 54,2 százaléka a zéró és 25 százalék közötti valószínűségi sávot jelölte meg, 29,2 százalékuk 25-50 százalék közöttinek tartja ezt a kockázatot. Az 50-75 százalék közötti valószínűségi tartományt 12,5 százaléknyian, a 75-100 százalékos sávot 4 százaléknál alig valamivel többen választották.
A Barclays a felmérés eredményeit összegző elemzésében felidézi, hogy amikor 2012 júniusában, a görög adósságválság fellángolása után feltette ugyanezeket a kérdéseket, a japán intézményi kötvénybefektetők 36 százaléka tartotta 50 százaléknál magasabbnak - 50-75 százalék, illetve 75-100 százalék közöttinek - a Grexit kockázatát, most azonban e két valószínűségi tartományt összesen nem egészen 17 százaléknyian jelölték meg.
A csütörtökön ismertetett mostani felmérés szerint a megkérdezett japán befektetési társaságoknak mindazonáltal csak a 12,5 százaléka mondta azt, hogy a görög válságot nem tartja komolyabb odafigyelésre érdemesnek, csaknem kétharmaduk szerint a görögországi fejlemények az európai piacok számára fontosak, negyedük viszont világgazdasági léptékűnek nevezte a görög válság teremtette problémákat. A Barclays londoni elemzői a görög válságról összeállított, minap ismertetett saját helyzetértékelésükben közölték: megítélésük szerint most nagyobb a valószínűsége Görögország távozásának az euróövezetből, mint 2012-ben, az akkori görög adósságválság mélypontján, mivel a görög kormány és a többi valutauniós ország nézetei alapvetően eltérnek számos kérdésben.
A ház szerint a Grexitet okozhatja egyebek mellett az, ha a már most is ütemes betétkivonás a bankok elleni betétesi rohammá fajul. Ebben az esetben a görög kormánynak minden bizonnyal valamilyen formájú tőkekorlátozást kellene bevezetnie. A Barclays elemzői azt sem zárták ki, hogy ha továbbra sem sikerül megegyezésre jutni a görög kormánnyal, akkor az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa dönt úgy, hogy kizárja Görögországot. Erre ugyan jelenleg nincsenek kidolgozott jogi formulák, de "ez a helyzet megváltozhat".
A cég londoni elemzői szerint az a veszély nem fenyegetne - 2012-vel ellentétben -, hogy az esetleges görög távozás nyomán az egész euróövezet szétesne, mivel azóta számos pénzügyi "tűzfal" épült ki a járványhatások megfékezésére. Mégis, a Grexit alapvetően megváltoztatná a valutaunió jellegét, mivel kiderülne, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből, és ez precedenst teremthet arra az esetre, ha egy újabb euróövezeti ország kerül pénzügyi vagy költségvetési bajba - hangsúlyozták a Barclays elemzői. Ugyanerre a kockázatra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.
A Fitch Ratings minap Londonban ismertetett elemzése szerint sem kizárt Görögország távozása a valutaunióból, ám egy ilyen fejlemény jelentős sokkhatásként érné a görög és az euróövezeti gazdaságot. A nemzetközi hitelminősítő londoni elemzői szerint a Grexit egyik sokkhatása abban nyilvánulna meg, hogy szertefoszlatná az euróövezeti tagság visszafordíthatatlanságának vélelmét, és ez "komoly ütést" mérne az euróövezeti üzleti bizalomra.
A Fitch szerint a Grexit után - az új görög fizetőeszköz biztosra vehető gyors leértékelődése miatt - Görögország törlesztési csődbe kerülne. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics legújabb helyzetértékelése szerint már 50 százaléknál nagyobb a valószínűsége Görögország távozásának az euróövezetből. A ház elemzői szerint a görög eurótagság megszűnésének ideje egyelőre bizonytalan, de az biztos, hogy Görögország jelenlegi pénzügyi helyzete teljesen fenntarthatatlan. (MTI)