A japán vállalatok iránt nőtt a legjobban a bizalom egy felmérés szerint
A nemzetközi alapkezelő munkatársai 17 ezer, nagyrészt cégvezetőkkel, döntéshozókkal folytatott megbeszélés alapján mérték fel a következő év lehetőségeit a közlemény szerint. Minden harmadik Fidelity elemző arra a véleményre jutott, hogy a világ vállalatvezetői jelenleg bizakodóbbak, mint egy évvel ezelőtt. Japánban a bizalmi index értéke 50 százalékra nőtt, utána Európa és az Egyesült Államok következik 42 és 37 százalékkal.
A vállalatvezetők elsősorban Japánban számítanak arra, hogy mind az ipari hozamok, mind az osztalékfizetések mértéke javulni fog. Az alapkezelő Japán-elemzőinek négyötöde egyenletes mértékű vagy növekvő tőkeberuházási kedvre számít, ez az arány 74 százalék az Egyesült Államok esetében, Európában 64 százalék. Négyből három elemző szerint növekedni fog a japán vállalatok tőkearányos megtérülése, míg Európával kapcsolatban ez az arány csupán 36 százalék. Az Egyesült Államokat értékelve csupán minden negyedik elemző véli úgy, hogy nőni fog a megtérülés - írja a Fidelity.
A válaszadók fele szerint a vállalatok visszafogják tőkeberuházásaikat a feltörekvő piacokon a következő évben. Ennek elsősorban az energiaszektor jelentős olajár-csökkenés miatti gyengélkedése az oka, de az is hozzájárul, hogy az erős dollár miatt csak drágábban lehet finanszírozáshoz jutni a régióban - olvasható a tájékoztatásban. Minden második elemző növekvő osztalékokra számít az egészségügyben. A szektor kedvező kilátásai főleg az onkológia, az immunterápia és a génterápia terén tapasztalt előrelépésnek köszönhetők. A fejlődő piacok népességnövekedése és a fejlett országok elöregedése miatt az egészségügyi boom egyelőre tartós marad - írják.
A felmérés szerint osztaléknövekedés várható az alapvető fogyasztási cikkeket előállító vállalatoknál, valamint a közműszolgáltatóknál, azonban az energiaszektorban valószínűleg jelentősen csökkenek majd a kifizetések. Hátráltatja a növekedést a Fidelity elemzői szerint egyebek mellett a globális likviditás, az európai mennyiségi lazítás és Görögország eurozónából való kilépésének kockázata. A politikai kockázatok szintén fontos szerepet játszanak, és az olajárak további csökkenése komoly gondokat okozhat az olajtermelő országoknak és térségeknek, valamint a feltárással foglalkozó vállalatoknak - szögezik le a felmérés készítői. (MTI)