Matolcsy: az alapkamat csökkentése befejeződött
Kiemelte: az MNB a továbbiakban is támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György MNB-elnök szerint hosszan tartó, lazító monetáris politika következik a keddi kamatdöntés után, ezt az 1,35 százalékos alapkamatot tartja a jegybank egyensúlyi kamatnak a Magyar Nemzeti Bank vezetésének mai tudása szerint.
Az elnök sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy Balog Ádám alelnök távozik az MNB-ből, az MKB-csoport elnök-vezérigazgatója lesz, helyére Nagy Mártont jelölik alelnöknek.
A jegybank elnöke kiemelte: lezárult a kamatvágási ciklus, az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatvágással lezárta a második ciklust és hosszan tartó stabil monetáris környezet fenntartására törekszik majd az 1,35 százalékos alapkamattal. A tavaly az ugyancsak júliusban lezárt első kamatvágási ciklussal együtt összesen 29 alkalommal csökkentett kamatot a monetáris tanács - emlékeztetett rá Matolcsy György.
A jegybank elnöke elmondta: ezalatt a 29 hónap alatt "hatékonyan működött a monetáris transzmisszió", ami azt jelenti, hogy mind a vállalati, mind a lakossági banki termékek kamatai csökkentek, de az állampapírok hozama is mérséklődött a kamatcsökkentések hatására. Matolcsy György hangsúlyozta: az eddigi kamatcsökkenések - a keddi vágást nem számítva - összesen 700 bázisponttal vitték lejjebb a lakáskölcsönök kamatait, és 500 bázisponttal csökkentették a vállalati folyószámla kamatokat.
Az MNB elnöke kiemelte: az alapkamat-mérséklések egyúttal 300 milliárd forinttal csökkentették a központi költségvetés éves kamatterhét. A jegybank számításai szerint az idei GDP növekedésének harmada is a kamatcsökkentéseknek köszönhető - mutatott rá Matolcsy György.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Nagy Mártont, az MNB eddigi ügyvezető igazgatóját jelölte a jegybank új alelnökévé - közölte Matolcsy György. Mint mondta: "a bölcs és kreatív jegybankár" Balog Ádámot váltja a pozícióban, aki az MKB bankcsoport elnök-vezérigazgatójaként folytatja munkáját. Matolcsy György szerint az MKB szanálása jól zajlott, a tavalyi mintegy 150 milliárd forintos veszteséget elkönyvelő bank idén már nulla közeli eredményt fog hozni.
Balog Ádám elmondta: az MKB szanálása elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor már nem elég távirányítással vezetni a bankot, hozzátéve, a bank a piaci megoldásokkal leépítette rossz portfólióját, a működését pedig áramvonalasította, így most már a piaci működés felgyorsítása az elsődleges feladat. Azért is fontos a gyorsítás, mert a bankot legkésőbb év végére, jövő év elejére értékesíteni akarják - hangsúlyozta Balog Ádám.
Nagy Márton alelnök-jelölt kiemelte: az MNB kész arra, hogy a devizaalapú autóhitelesek megsegítésére egy programot indítson, erre a jegybank mintegy 1,1 milliárd eurót szánna.
A jegybank új alelnök-jelöltje a devizaalapú autóhitelekkel kapcsolatban kiemelte: intézkedésekre lesz szükség, mivel az érintett családok száma igen jelentős, mintegy 250 ezer, elsősorban svájci frank alapú ilyen szerződés van még mindig a hazai pénzügyi rendszerben.
Nagy Márton kifejtette: a mostani görög válság során is látszott, hogy a devizaárfolyamok továbbra is igen hektikusan mozognak, és 1 forintos elmozdulás a forint-svájci frank jegyzésben 1 milliárd forintos pluszterhet jelent az érintett adósok számára. Rámutatott: azért is kell minél hamarabb megoldani ezt a problémát is, mivel "jelentős a fertőzésveszély". Az ilyen hitellel rendelkezők nagy része ugyanis jelzáloghitellel is rendelkezik - jelezte az alelnök-jelölt.
Egy, az euróövezet jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Matolcsy György elmondta: ugyan a belső ellentétek megmaradtak, de a magyar jegybank vezetése nem számol az eurózóna felbomlásával.
Az MTI kérdésére válaszolva a jegybanki elnök kiemelte: az MNB minden egyes elindított programjánál tartani fogja az előre bejelentett határidőket, így például a növekedési hitelprogramnál (nhp-nál), és az nhp plusznál, illetve az önfinanszírozási programnál is.
