Nyereségesek lettek a bankok az első félévben
Az MNB elemzése szerint 156 hitelintézetből 110 összesen 210,5 milliárd forint nyereséget, 46 pedig 55,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A második negyedévben a bruttó hitelállomány 1 százalékkal növekedett. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a lakossági szektorban 16,1-ről 16,6 százalékra, a vállalatoké pedig 13,7-ről 13,9 százalékra emelkedett a második negyedévben. A szektor tőkeellátottsága javult, az átlagos tőkemegfelelési mutató a március végi 20-ról június végére 20,6 százalékra nőtt.
Az eredmény összetevőit elemezve az MNB kiemeli, hogy az első fél évben jelentős átrendeződés történt az értékvesztés és kockázati céltartalék, illetve a rendkívüli eredmény között, mivel a 2014-ben az elszámolásokra megképzett céltartalékokat a hitelintézetek idén az első fél évben nagyrészt felhasználták, azaz a céltartalékokat visszaírták és a tényleges veszteségeket rendkívüli ráfordításként elszámolták. Így a rendkívüli eredmény az első fél évben 530,6 milliárd forintot tett ki, míg tavaly az első fél évben mínusz 22,3 milliárd forintot.
A kamatbevételek 12,2 százalékkal visszaestek, míg a kamatráfordítások csupán 1 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek eredőjeként a kamateredmény 20,7 százalékkal alatta maradt a 2014. első fél évinek, amit némiképp ellensúlyozott a jutalékeredmény 7 százalékos növekedése. A hitelintézetek működési költségeiket 0,5 százalékkal tudták mérsékelni. A hitelintézetek mérlegfőösszege a második negyedévben 446,3 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal bővült és június végén 32 777,9 milliárd forintot tett ki.
A hitelek bruttó állománya 1 százalékkal növekedett a második negyedévben, a lakosságé és a vállalatoké egyaránt csökkent, előbbi 1,7, utóbbi 2,1 százalékkal, a központi kormányzat, illetve a hitelintézetek hitelállománya ugyanakkor bővült. A teljes bruttó hitelállomány az első fél évben 3,8 százalékkal, az előző év június végéhez képest 4,4 százalékkal csökkent. A lakossági hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya a második negyedévben 18,3 százalékkal nőtt, ezen belül a 90 napon túl késedelmes állomány 1,3 százalékkal emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy az első negyedévben tapasztalt jelentős javulás a hitelek hátralékosságának tekintetében csak az elszámolás és forintosítás egyszeri hatásának volt köszönhető, hosszú távon nem bizonyult fenntarthatónak - állapítja meg a pénzügyi felügyeletet ellátó jegybank. A lakosság 2014 végén még 3533,8 milliárd forint bruttó devizahitel állománya - elsősorban az elszámolás és forintosítás hatására - az első negyedév végére 287 milliárd forintra, majd a második negyedévben 211,4 milliárd forintra mérséklődött.
Bár a lakossági forinthitelek állománya a második negyedévben csekély mértékben - 0,5 százalékkal - szintén csökkent, az első félévben a lakossági devizahitelek forintosításának hatására összességében 91,2 százalékkal gyarapodott. A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a teljes lakossági hitelállományhoz viszonyítva a március végi 16,1-ről 16,6 százalékra nőtt, ami annak következménye, hogy a 90 napon túl késedelmes forinthitelek aránya 15,6-ról 16,5 százalékra emelkedett.
A megmaradt lakossági devizahiteleken (211,4 milliárd forint) belül a 90 napon túl késedelmes devizahitelek aránya 26,2-ről 18,5 százalékra mérséklődött. A vállalati hitelállomány a második negyedévben további 2,1 százalékkal csökkent, így június végén 7,7 százalékkal elmaradt a tavaly év végi szinttől, az előző év június végéhez viszonyítva pedig 6 százalékkal volt alacsonyabb. A vállalatok forinthiteleinek állománya 6,3 százalékkal mérséklődött, ezzel szemben a devizahiteleké 2,6 százalékkal nőtt.
A késedelmes hitelek állománya a vállalati körben a második negyedévben 4,6 százalékkal csökkent, ezen belül a 90 napon belül késedelmes állomány 16, a 90 napon túl késedelmes állomány 1 százalékkal. A 90 napon túl késedelmes vállalati hitelek aránya 13,7-ről 13,9 százalékra emelkedett a második negyedévben, mivel a 90 napon túl késedelmes állomány kisebb mértékben csökkent, mint a teljes állomány. A vállalati devizahitel állomány minősége romlott, a 90 napon túl késedelmes devizahitelek aránya 14,1-ről 14,8 százalékra növekedett.
A vállalati forinthitel állományban a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya ezzel szemben javult, 13,5-ről 13 százalékra. Az átstrukturált hitelállomány a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent, a teljes hitelállományon belüli aránya így 16-ról 15,5 százalékra mérséklődött, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb a tavaly év végi 16,7 százaléknál. Az átstrukturált hitelállomány félév végén 11,1 százalékkal maradt el a tavaly év végi szinttől. Az átstrukturált hitelállományban az újra késedelmes hitelek aránya az első negyedév végi 35,4-ről a második negyedév végére 42,2 százalékra emelkedett, amely meghaladja a tavaly év végi 41 százalékot. (MTI)
