Dízelbotrány - Az EP is foglalkozott a témával
A vitában több képviselő is úgy vélte, hogy az ügy az egész autóipar hitelességét megkérdőjelezi. Az EP több politikusa is felszólította az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel azoknak a teszteknek a bevezetését, amelyek nem laboratóriumi, hanem a járművek tényleges használatához hasonló körülmények között mérik a károsanyag-kibocsátást, megelőzendő a Volkswagennél leleplezett csalásokat. Az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke független vizsgálatot sürgetett.
A fogyasztóvédelmi bizottság vezetője a piacon lévő termékek fokozottabb ellenőrzését ajánlotta, adott esetben a termékek visszahívását is szükségesnek nevezte. Emellett úgy vélte, hogy a fogyasztói bizalom helyreállításához átfogó vizsgálatra van szükség, kiderítendő, hogy ki miről tudott. Jerzy Buzek, a parlament korábbi elnöke és az ipari bizottság vezetője mutatott rá arra, hogy a botrány más autógyártók jó hírnevét is kikezdheti, az Európai Bizottságnak pedig ki kell vizsgálnia, hogy más cégek is érintettek-e.
Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztos elmondta, hogy a botrány megrendítheti az autógyártókba vetett bizalmat, valamint, hogy a hamarosan bevezetendő új tesztelési módszerek kizárják a csalásnak azt a lehetőségét, amelyet a Volkswagen alkalmazott.
A frakciók részéről a néppárti vezérszónok arra mutatott rá, hogy kár volna a dízelautók mindegyikét kárhoztatni, de a Volkswagennél történtek elfogadhatatlanok, és nem maradhatnak következmények nélkül. Kathleen Van Brempt szociáldemokrata frakcióvezető-helyettes rámutatott: kínos, hogy a botrányt az amerikai hatóságok tárták fel, és ennek fordulópontnak kell lennie az autók károsanyag-kibocsátásának mérésében.
Hans-Olaf Henkel az Európai Reformerek és Konzervatívok csoportjából azt hangsúlyozta, hogy helytelen lenne azt feltételezni, hogy a csaló gyakorlat a német autóipar egészére jellemző. Gerben-Jan Gerbrandy liberális politikus azt a kérdést firtatta, hogy vajon pusztán a jéghegy csúcsa-e a 11 millió Volkswagen, amelynél kiderült a csalás, és független vizsgálatot sürgetett. A radikális baloldal szintén arra lenne kíváncsi, hogy a Volkswagen-e az egyedüli érintett cég.
A zöldek társelnöke, a német Rebecca Harms szerint a német kormány és az Európai Bizottság is agresszíven védi az autógyártókat a környezetvédelmi szabályoktól, és ez vezetett ahhoz a gőghöz a Volkswagennél, amely a csalásban csúcsosodott ki. Az euroszkeptikus frakció vezérszónoka azt a kérdést tette fel, hogy ki tudott a csalásról, valamint, hogy ezt követően ki fog megbízni az uniós szabványokban és tanúsítványokban.
A szélsőjobboldali képviselőcsoport szerint a botránynak sok kárvallottja lesz; a többi között a fogyasztók, a környezet, a Volkswagen és a cég dolgozói egyaránt. Jávor Benedek, a zöld frakció PM-es képviselője azt hozta szóba, hogy a Volkswagen-csoport a győri Audi-gyárban is kétmillió csaló motort gyártott, valamint, hogy a gyár bővítése egy Natura 2000-es környezetvédelmi terület elpusztítása árán volt csak lehetséges. Felidézte azt is, hogy ez ellen csak egy civil jogvédő emelt szót, akit aztán egy "abszurd" perben elítéltek, az ökológiai kompenzáció a terület elpusztításáért pedig Jávor szerint többnyire sikertelen maradt. A PM EP-képviselője emlékeztetett: az Audi és a Volkswagen továbbra is az európai környezeti menedzsment szabványának, az ISO 14001 minősítésnek "büszke tulajdonosa". (MTI)
