A munkaadókkal partnerségben lehet fenntartani a növekedést

Kiemelte: Magyarország túljutott a gazdasági válság nehéz évein, és immár minden statisztika azt igazolja, hogy a gazdaság teljesítménye visszatért a válság előtti szintre, a következő években pedig meg kell tartani a növekedés lehetőségét. A vállalkozások visszajelzései azt mutatják, hogy változtatni kell az adózás, és főként az adóigazgatás rendszerén - mondta. "A legfontosabb konzultáció ebben a kérdésben még előttünk áll" - emelte ki Rogán Antal.

Kifejtette: a kormány nyitott arra, hogy az adóigazgatási rendszert a vállalkozásoknak kedvező irányba módosítsa, ebben pedig számít a tisztességes adózók véleményére. A konzultáció legfontosabb szereplője a kamara lesz - tette hozzá. Rogán Antal szerint a BKIK utóbbi 165 éve bizonyította, hogy a kamara, a kamarai gondolat életképes, szükség van az érdekképviseleti munkájára; erre a kormány a jövőben is számít. A BKIK 165 évében benne sűrűsödik nemcsak Magyarország elmúlt két évszázada, hanem a polgárosodásért folytatott küzdelem is.

A Pesti, majd később Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a magyar polgárosodás egyik motorja lett, és bár a kommunizmus alatt 40 évig nem működött, szelleme tovább élt, így a rendszerváltás után elsőként alakulhatott újjá a BKIK, elődje szellemiségében. A kamara nemcsak érdekvédelmi tevékenységet lát el, hanem aktívan részt vesz a kereskedelem és a gazdaság fejlesztésében, és konstruktívan működik együtt a kormányzattal. A kormány is úgy véli, hogy csak az emberekkel közösen lehet jól kormányozni az országot.

Rogán Antal szerint a kormány az utóbbi 5 és fél évben a legjobb döntéseket mindig akkor hozta, amikor meghallgatta és megértette az emberek véleményét. Kifejtette: az előzetes szakmai konzultációk mellett ez az eddigi 5 nemzeti konzultáció keretében valósult meg. Elmondta: a nyugdíjasok helyzetéről, a gazdaságfejlesztésről, az új alkotmány előkészítéséről, a szociális rendszer átalakításáról, valamint a bevándorlás és a terrorizmus témakörében is kikérte az emberek véleményét.

Utóbbi három konzultációban több mint egymillióan nyilvánítottak véleményt; a kormány az összes konzultáció során beérkezett véleményeket kiértékelte, döntéskor figyelembe vette. Példaként említette a rezsicsökkentés elindítását, illetve hogy csökkent a társasági nyereségadó, valamint hogy - a segély helyett munkát elv szellemében - elindult a közfoglalkoztatás. Ugyancsak a konzultáció eredménye, hogy a legkisebb vállalkozások átalányadózást is választhatnak, és hogy a multiknak, illetve a bankoknak meghatározó részt kell vállalniuk a közterhek viseléséből.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédében kiemelte: a 165 év alatt a magyar vállalkozói társadalom lépésről lépésre megszervezte magát, és a polgárosodás követelményei között szerepelt a kamarák megalapítása. Sok energia van abban, hogy a magyar kamarai rendszer jól működjön, hogy tényleg az "üzlet hangja" legyen - vélekedett az elnök.

Mint hangsúlyozta, a kamara utóbbi években végzett tevékenysége - mint ahogyan a kormányé is - példátlan Európában. 2010-ben a kamara belépett a politikai színtérre, és szoros együttműködést alakított ki a kétharmados többséget szerzett kormánnyal. Parragh László szerint a kamara is hozzájárult ahohoz, hogy Magyarország sikeres ország legyen. Az elnök kifejtette: a politika is érti, hogy sikeres gazdaság nélkül nem lehet sikeres kormányzás hosszú távon.

Az adóigazgatás átalakításával kapcsolatban elmondta: a vállalkozói társadalomban felhalmozódott az a tudás, amit ezzel kapcsolatban át tud adni a kormánynak. Parragh László kifejtette: a kamara az államreform bizottságban is részt vett, és a felsőoktatás, valamint a szakképzés átalakítása kapcsán is sok konfliktust felvállalt. Aktívan részt vesz a külgazdaság fejlesztésében, és a vállalatok forráshoz jutásában is segít a 15 éve sikeresen működő Széchenyi kártyán keresztül - sorolta fel példaként a kamarai szerepvállalásra.

Az elnök szerint fenntartható növekedéshez össze kell kötni a tudást és a gazdaságot, illetve gazdaságközelibb oktatásra van szükség. Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke beszédében hangsúlyozta: a BKIK története összefonódott Budapest, az ország és a tágabb régió történelmével: amikor a BKIK erős volt, akkor komoly lehetőségek voltak az ország és a régió előtt is. Az elnök szerint jelenleg fontos, erős szerepük van a kamaráknak: egy nagy integrált gazdasági rendszerben, de erős nemzeti intézményekkel, erős nemzeti érdekérvényesítő képességekkel rendelkező ország fővárosának legnagyobb gazdasági szervező rendszereként látja el feladatát a BKIK.

Szatmáry Kristóf kiemelte: az utóbbi 5 évben nem születhetett úgy gazdasági törvény, hogy azt a kamara ne véleményezte, vagy befolyásolta volna érdemben. Az évforduló alkalmából a BKIK kitüntetéseket is adományozott. A gazdasági életben és a főváros fejlesztésében elért eredményeik elismeréseként Főváros Gazdaságáért díjjal ismerték el a Magyar Építő Zrt.-t, az MKB Zrt.-t és a BÁV Zrt.-t. Ezenkívül három Életmű Díjat és öt Aranygyűrűt is átvehettek azok, akik az elmúlt években a legtöbbet tették a főváros gazdaságának fejlődéséért, valamint a kamara eredményes működéséért.  (MTI)