Borús az ősz – de a fiatalok miért ilyen borúlátóak?

Egyre inkább nő azok aránya, akik elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel és nem is remélik, hogy a közeljövőben jobbra fordulhat a sorsuk – derült ki a K&H pályakezdők jóléti index harmadik negyedéves adataiból. A megkérdezettek körében nőtt azok aránya, akik veszélyeztetve érzik meglévő állásukat, és csökkent azok aránya, akik stabilnak vélik azt. A válaszadók 41 százaléka vélte úgy, hogy váltás esetén nagyon nehezen találna munkát. Jellemzően eltér a diákok és a végzettek véleménye az álláskeresésről.

Míg a diákok még optimistán tekintenek a jövőbe, azok a végzett fiatalok, akik legalább egyszer megpróbáltak elhelyezkedni, már sokkal pesszimistábbak a munkahelyi kilátásaikat illetően. Nőtt azok száma is, akik már legalább egy éve állást keresnek. Ennek ellenére a munkanélküli fiatalok bizakodóbbak, mint korábban. A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb adatai szerint miközben már másfél éve stabilan félmillió munkanélkülit és állami közfoglalkoztatottat tartanak nyilván Magyarországon, a munkáltatók egyre nagyobb része komoly munkaerőhiányról számol be.

Bizonyos szakemberekből ugyan már évek óta hiány van, de ez az utóbbi időben felerősödött. Egyre több álláshirdetés jelenik meg ugyanakkor szakképesítést nem igénylő pozíciókban is. A minisztérium számai ugyanakkor nem tartalmazzák a felsőfokú végzettséget igénylő betöltetlen állásokat, mivel ezeket általában nem a munkaügyi kirendeltségeken hirdetik. A KSH adatai szerint tavaly óta határozottan nő a versenyszférában a betöltetlen állások száma. Miközben egyre nehezebbnek érzik a pályakezdő fiatalok az elhelyezkedést, az élethelyzetüket, és ezzel együtt az elégedettségüket rontja az a tényező is, hogy nem rendelkeznek elegendő megtakarítással.

Ez azért fontos szempont, mert tartalék híján kénytelenek minél előbb elhelyezkedni, függetlenül attól, mennyire elégedettek a felkínált lehetőséggel. A K&H felméréséből ugyanis kiderült az is, hogy körülbelül a megkérdezettek 13 százaléka rendelkezik akkora megtakarítással, hogy három hónapig el tudják tartani magukat, a többiek a családjuktól függnek, rászorulnak a támogatásukra. „A megtakarítási célok között még mindig a lakáscélú megtakarítások vezetnek. A megtakarítással rendelkezők 38 százaléka ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy nincs konkrét oka a tartalék képzésnek, vagyis az látszódik, hogy a mai fiatalok nem kezelik elég tudatosan pénzügyeiket” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az indexet a munkakörülmények, lehetőségek megítélése mellett valamelyest csökkentette a családhoz fűződő kapcsolat értékelése is, ami azonban jelentősen lehúzta, az a baráti kapcsolatok megítélésének romlása volt. A válaszadóknak átlagosan 1 vagy két szűk értelemben vett barátja és összesen 3 vagy 4 tágabb értelemben vett barátja van. A többség úgy érzi, nem tud velük elég időt tölteni.