Mi lehet a magyar tőzsde (BÉT) új stratégiája?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden jelentette be, hogy minősített többségi tulajdonosává válik a magyar értéktőzsdének, valamint, hogy új stratégiát dolgoz ki a BÉT fejlesztésére. Blahó Levente szerint mindenképpen szükség van egy új stratégiára, mert az utóbbi 15 évben "mostohán kezelték" a Budapesti Értéktőzsdét, nem jelent meg fontos szereplőként a tőzsde sem a kormányzati, sem az egyéb kommunikációban, nem hangsúlyozták eléggé a gazdaságban betöltött, forrásbevonási szerepét.

Hozzátette, hogy bár egy gazdaság működéséhez nem szükséges feltétlenül a tőzsde, azonban egy fejlett, érett tőkepiaccal rendelkező nyugati szintű gazdasághoz elengedhetetlen a börze megléte, sok friss céggel. Blahó Levente a Duna House példáját említve kiemelte: a cégek tőzsdére lépésének ösztönzésében az első és legfontosabb a kiszámítható jogszabályi környezet, hogy ne módosítsák utolsó pillanatban a törvényeket.

A Duna House részvényeinek nyilvános értékesítése november elején kezdődött, és a sikeres értékesítést követően indulhatott volna az ingatlanközvetítő társaság részvényeinek tőzsdei kereskedése. A részvényértékesítés időszaka alatt azonban olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely a kibocsátó egyik üzleti szegmensének - a hitelközvetítésnek - a teljesítményét befolyásolhatja, ezért maga a Duna House kérte az értékesítés felfüggesztését, amely így sikertelen lett.

A Raiffeisen szakértője szerint a cégeket stabil és egyszerű, átlátható szabályozással, olcsóbb díjakkal lehetne a tőzsdére lépésre ösztönözni. Utóbbira az MNB-nek is van ráhatása, de ez még nem elegendő segítség a cégeknek - fűzte hozzá. Blahó Levente szerint a magyar piacon sok értékes cég van, amelyeknek van helye a tőzsdén. Hozzátette azonban, hogy tőzsdére lépés esetén "ki kell nyitni a könyveket", ami a jó termékkel rendelkező cégek értékét jelentősen tudja növelni, míg más cégeknek nem kifejezetten előnyös a gazdálkodási adatok közzétételének kötelezettsége.

Kitért arra is, hogy Magyarországon sok állami cég - például az MKB vagy a Budapest Bank - is kinyilvánította, hogy érdekelt lehet a tőzsdére lépésben, ami "jó ötlet". Hozzátette: érdemes a lengyel példára figyelni, Lengyelországban sikerült ugyanis kialakítani egy olyan szabályozást, amivel a tőkepiacok és a befektetők is elégedettek, valamint az állam is megszerzi saját bevételeit. Európa-szerte nem kifejezetten népszerű a tőzsdére lépés gondolata, mert ha a cégek forráshoz szeretnének jutni, akkor elsősorban a bankokhoz fordulnak hitelért, másodsorban kötvényt bocsátanak ki, és csak ezután következik a tőzsdére lépés - hívta fel a figyelmet Blahó Levente.

A keresleti oldalról elmondta, hogy az intézményi befektetők közül sajnos hiányoznak a magánnyugdíj-pénztárak, pedig azok jelentős magyar befektetői szereplők lehetnének. Így azonban a magyar befektetői közeg nem elég erős ahhoz, hogy egy dinamikus tőzsdét fenntartson, ezért egy nemzetközi, de legalábbis régiós befektetői kört kellene bevonzani. A lakossági állampapír-termékek, amelyek alacsonyabb kockázatúak, konkurenciát jelentenek a magasabb kockázatú lakossági tőzsdei befektetéseknek, és ennek a folyamatnak a brókerbotrányok "sem tettek jót" - fejtette ki Blahó Levente. Hangsúlyozta: keskeny az az ösvény, amin felelős befektetésekre ösztönzik a lakosságot, mégis be tudnak vonni lakossági forrásokat is az újonnan tőzsdére érkező cégek.  (MTI)