Hírek > Így csökkenthető a reklámbírság összege >

Így csökkenthető a reklámbírság összege

2016.01.14 02:45
Egy a közelmúltban hatályba lépett versenyhivatali iránymutatásnak köszönhetően csökkentheti a későbbi bírságot fogyasztóvédelmi ügyekben, ha a vállalkozás a megfelelés szándékával egy független szakmai szervezet, vagy külső jogi tanácsadó segítségét vette igénybe a reklámjainak kialakítása során – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A külső szakértő igénybevétele csak akkor számít enyhítő körülménynek, ha a vállalkozás figyelembe vette az iránymutatását, vagyis a kereskedelmi gyakorlatát annak megfelelően alakította ki.
Így csökkenthető a reklámbírság összege

2016. január 13. Hatályba lépett a közelmúltban a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi típusú ügyekben alkalmazott bírság-meghatározási módszeréről szóló közleménye, amely szerint enyhítő körülménynek minősül, és így a bírság összegét csökkentő tényező, ha a vállalkozás a megfelelés szándékával tőle független szakmai szervezetet vagy személyt megkeresett, és annak véleményét a kereskedelmi gyakorlatának kialakítása során figyelembe vette – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás.

 

„Míg a korábbi gyakorlat nem kezelte enyhítő körülményként, ha a vállalkozás véleményeztette kereskedelmi gyakorlatát például az Önszabályozó Reklám testülettel, vagy egy versenyjogásszal, addig a közelmúltban változott a gyakorlat és erre is tekintettel módosították a közleményt” – emeli ki Szabó Levente Antal, a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás alapító partnere.

 

Hozzáteszi: fontos hangsúlyozni, hogy nem önmagában a megfelelési program léte, hanem az adott ügyben releváns megfelelés érdekében tett konkrét és érdemi erőfeszítés lehet enyhítő körülmény. A Gazdasági Versenyhivatalnak 2001. február óta van jogszabályi felhatalmazása arra, hogy úgynevezett közleményt adjon ki. E közlemények feladata, hogy a GVH jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertessék, és a gyakorlat szisztematikus összegzése révén irányt mutassanak a jövőre nézve, növelve ezzel a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot.

 

A közlemények létjogosultságát az Alkotmánybíróság is elismerte, rámutatva, hogy azok az érintett piaci szereplők számára fogalmaznak meg olyan támpontokat, amelyek alapján világossá válik számukra, hogy a versenytanács milyen szempontrendszert alkalmaz a határozatának meghozatala során. A közlemények a GVH-ra nézve kötelezőek, azoktól csak kivételesen, és megfelelő indokolás mellett térhet el.

 

A GVH 2001 óta számos közleményt adott ki, ugyanakkor a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közlemények vélhetően a bírságok megállapításának szempontjairól szóló közlemények. A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott bírságokról szóló első közleményt 2007 októberében adta ki a GVH, mely rögzítette a bírság megállapításának lépéseit, és az alkalmazott módszereket, így például azt, hogy a bírság összegének kiindulópontjául szolgálhat a jogsértő tájékoztatással járó költség vagy a jogsértéssel az érintett piacon realizált arányos árbevétel.

 

Az alapösszeg meghatározása után került sor az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételére, majd annak felülvizsgálatára, hogy az így kalkulált összeg kellően elrettentő hatással bír-e. Az utolsó lépcső pedig annak ellenőrzése volt, hogy a bírság összege nem lépi-e át a törvényi maximumot. Nyolc évvel később, a GVH a második bírságközleményt többek között azzal a céllal adta ki, hogy a vállalkozásokat olyan erőfeszítésekre ösztönözze, melyek révén jobban megfelelnek a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek.

 

Az új közlemény szerint az alapösszeg számításának módja kis mértékben változott, valamint részletesebben fejti ki az enyhítő és a súlyosító körülményeket, ám a fő változás mégis inkább az, hogy a GVH a bírság kalkulálása során figyelembe veszi a vállalkozások megfelelés érdekében tett bizonyos lépéseit. A közlemény szerint az erőfeszítés akkor tekinthető érdeminek, ha az eljárás alá vont hirdető megfelelően igazolni tudja, hogy az érintett kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatban - a megfelelés szándékával - megkeresett egy tőle független, szakmai szervezetet vagy személyt (ügyvédet, ügyvédi irodát), aki az alkalmazandó jogszabályokkal és a GVH gyakorlatával nyilvánvalóan nem ellentétes véleményt adott számára.

 

„A megfelelési szándékhoz annak bizonyítása szükséges, hogy a később jogsértőnek ítélt kereskedelmi gyakorlat kialakítása és/vagy közzététele előtt történt a külső független szerv, illetve személy megkeresése, és a vállalkozás azt figyelembe vette, vagyis a kereskedelmi gyakorlatát annak megfelelően alakította ki” – hangsúlyozza Hargita Árpád, a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás versenyjogi szakértője.


És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.