Hatalmas költséglavina veszélyeztetni a német szociális hálót

Az önkormányzatok felé "hatalmas költséglavina közelít" - mondta Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője. Rámutatott, hogy a szövetségi szociális bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra.

A szövetség számításai szerint rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak. Az Európai Unió Bírósága az utóbbi két évben több döntésével megerősítette a német álláspontot, miszerint az állam megtagadhatja a munkanélküli segélyt az uniós társállamokból származó olyan bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz.

Az önkormányzatoknál igényelhető szociális támogatásra viszont egyelőre nem vonatkozik ez a korlátozás, és az állami munkanélküli ellátás leggyakoribb formája - az úgynevezett Hartz IV ellátás - éppen akkora támogatást jelent, mint az önkormányzati szociális segély, ami "végzetes" ösztönző erő lehet, tekintve, hogy a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban - figyelmeztet a DStGB.

A szövetségi szociális bíróság ítéletei "megkönnyítik a visszaélést", hiszen a munkanélküli uniós állampolgárok egyszerűen beutazhatnak Németországba, felkereshetnek egy önkormányzatot és azt mondhatják, hogy már fél éve az országban vannak és kérik a segélyt, az önkormányzat pedig nemigen tudja bizonyítani egy ilyen állítás alaptalanságát - mondta Gerd Landsberg.

A gondot a szövetségi kormány is érzékeli, a szociális és munkaügyi minisztérium arra készül, hogy egy új törvénnyel bezárja a kiskapukat - írta a Die Welt, amely szerint a kormány az Európai Unió reformjáról brit kezdeményezésre elindult vitát a szociális ellátáshoz való hozzáférés szabályainak megszigorítására kívánja felhasználni.

A legutóbbi, 2015 szeptemberi adatok szerint Németországban az uniós társállamokból érkezettek körében a foglalkoztatottság 59,1 százalékos, elmarad a lakosság egészét jellemző 67,2 százaléktól, de meghaladja a külföldiek valamennyi csoportját jellemző 49,6 százalékot. A munkanélküliségi rátát tekintve ugyanez a helyzet, az uniós tagországok állampolgárainak körében 9,4 százalék, a német lakosság egészében 7,2 százalék, az összes külföldit együttvéve 14,5 százalék a munkanélküliség. Az uniós bevándorlási hullám tavaly is erős volt, az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) becslése szerint a Németországban élő uniós állampolgárok száma 340 ezerrel növekedhetett 2015-ben.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése révén kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU képviselői.