Kikeletre vár az MNB
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, így az továbbra is 1,35%-on áll. Az alapkamat mértéke egyre kisebb szerepet játszik a gyakorlatban, a jegybank elsősorban a monetáris eszköztár átalakításával kíván fellépni a továbbiakban is, ahogy ezt a január 12-én bejelentett Önfinanszírozási program 3. fázisban láthattuk. Meglátásunk szerint rövid távon továbbra is a nem konvencionális eszközök juthatnak főszerephez, további kamatvágást több okból is elkerülheti a jegybank.
Hogyan alakul az alapkamat?
Forrás: Bloomberg, Equilor A legutóbbi, decemberi inflációs jelentés óta az olaj ára (Brent) további 20%-ot esett, így valószínűsíthető, hogy az MNB a márciusi inflációs jelentésében a 2016-ra várt 1,7%-os fogyasztói árindexet lefelé módosítja. Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Euromoney konferencián elmondta, hogy a jegybank 45 dolláros olajárral számolt decemberben, amely a jelenlegi piaci környezet miatt korrekcióra szorulhat.
A nettó olajimportőr szerepnek köszönhetően a csökkenő olajár a hazai fogyasztást erősítheti, részben eliminálva a lefelé mutató kockázatokat. Palotai kitért arra is, hogy az előrejelzési horizont végéig, 2017 decemberéig alacsony kamatszintekre rendezkedhetünk be. Így az inflációs kilátások korrigálása ellenére nem várható, hogy a jegybank kamatvágással lépjen fel az infláció élénkítésének érdekében.
A kamatmódosítással ugyanis a magyar irányadó kamatszint megközelítené az év végére várhatóan 1%-ra emelkedő amerikai kamatszintet, ahol az amerikai állampapírok árazása sokkal attraktívabbnak bizonyul a magyarral szemben, miközben a jegybankok (a gazdaságok eltérő ciklusa miatt) egymástól széttartó monetáris politikát folytatnak.
Meglátásunk szerint az MNB kivár a márciusi inflációs jelentésig, valamint az EKB szintén márciusi kamatdöntő üléséig. Amennyiben az eurózóna jegybankja további monetáris lazító intézkedéseket jelent be, valamint az olaj árában nem következik be jelentős visszapattanás, úgy az MNB számára is nagyobb tér nyílik a nem konvencionális eszközökkel történő lazításra.
A harmadik ok, amiért a kamatpályával kapcsolatban nem várunk változást- a márciusi hitelminősítői kör. Azonban ha a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába emelnék Magyarországot és ezzel párhuzamosan a lengyel jegybank is 1%-ra csökkentené irányadó kamatszintjét, a helyzetet újra kellene értékelnie a Monetáris Tanácsnak.
A 3, 5 és 10 éves állampapír-hozamok
A központi bank az Önfinanszírozási programnak megfelelően április végéig megszünteti a likviditáskezelési céllal tartott kéthetes betétet, a felszabaduló mintegy 1000 milliárd forintos állományt április végéig nullára kívánja redukálni.
A felszabaduló források a jegybank kommunikációja szerint az állampapír-piacon csapódhatnak le, elsősorban az 5 és 10 éves lejáraton. A kéthetes betét kivezetésével, a 20%-kal megnövelt kamatswap ügyletekkel (IRS) és ezek még attraktívabb árazásával kívánja az MNB a hosszabb lejáratú állampapírok felé terelni a kereskedelmi bankokat. Az áprilisban esedékes tendereken a már említett 5 és 10 éves államkötvények iránt erős keresletre számíthatunk, lefelé szorítva a teljes hozamgörbe hosszú oldalát, amely egybevág a jegybank középtávú elképzeléseivel.
A hazai és európai hitelintézetek államadósság-finanszírozó szerepével kapcsolatban több éve zajlik európai uniós szinten vita. Egy tavaly decemberben benyújtott javaslat szerint az egységes uniós betétbiztosítási rendszerre felkészülve az Európai Unió minden tagországának bankjai csupán saját tőkéjük 25%-nak megfelelő mértékű állampapírt tarthatnának, amelyet Magyarország most jelentősen meghalad. Az MNB álláspontja szerint azonban "a javaslatokkal kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy többféle szabályozói folyamat párhuzamosan zajlik…
Emiatt egyelőre az is kérdéses, hogy a javaslat hogyan hozható összhangba a már folyamatban levő többi intézkedéssel...A döntéshozók minden bizonnyal figyelembe veszik majd az egyes országok sajátosságait.”
A külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány és annak átlagos futamideje
Forrás: Bloomberg, Equilor
Mindeközben tovább csökkent a külföldiek kezében levő magyar állampapír-állomány, az elmúlt hónapok állampapír-piaci mozgásait elsősorban az önfinanszírozási program megvalósítási lépései határozták meg.
Mivel a december 3-án bejelentett EKB lazítási programja nem hozta a várakozást, az állampapír-hozamok megkezdték a felkészülést a Fed holnapi kamatdöntő ülésére, decemberben újabb hozamemelkedést láttunk.
A bizonytalanságot tovább növelik a csökkenő olajárak és az eladói nyomás a vállalati nem befektetési kategóriájú kötvények piacán. Várakozásaink szerint 2016-ban a 320 feletti régiókban mozog majd a forint, de rövid távon inkább a szokásos sávozó kereskedésre számítunk, amelyben a feltörekvő piacokkal kapcsolatos hírektől függően a 306-os támaszt és a 317-es ellenállást is tesztelheti az árfolyam.
Kövesse a devizák alakulását online!