A lengyel alkotmánybírósági törvényt szedik ízekre
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes szakértői testület öttagú küldöttséget küldött Varsóba. A szakértők március közepére készítik el jelentésüket a törvényről és az alkotmánybíróság helyzetéről. A küldöttség élén Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke áll, akit hétfő reggel Andrzej Duda lengyel államfő fogadott. A testület tagjai a lengyel alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság és az országos bírósági tanács tagjaival is találkoznak, továbbá a parlamenti alsó- és felsőház elnökeivel, az igazságügyi tárca képviselőivel, valamint emberi jogi és civil szervezetekkel folytatnak megbeszélést.
A decemberben módosított lengyel alkotmánybírósági törvény kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő. Az alkotmánybíróság tagjai közül tízet az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormány, ötöt pedig a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi kormánya alatt választottak meg.
A törvénymódosítás értelmében a hivatalban lévő, a PO által megválasztott 10 bíró mellett részt kell vennie a döntésekben legalább háromnak az újonnan megválasztott bírók közül is, akiknek a beiktatását azonban jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon. A patthelyzetet nem oldotta fel az sem, hogy Andrzej Rzeplinski, az alkotmánybíróság elnöke január közepén bejelentette: a testületbe befogad két, a PiS által megválasztott bírót is.
A decemberi törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és a lengyel legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját. A lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított el az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. A témát ezt követően az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén is megvitatták, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfő azt az álláspontot képviselte, hogy az alkotmánybíróság átalakítása megfelel az európai normáknak, a szabályozás megalkotásakor más európai országokban alkalmazott elvekből indultak ki.
