Külföldi sajtó Magyarországról: lengyel-magyar két jóbarát
A lengyel miniszterelnök azért látogatott Budapestre, hogy Orbán Viktor kormányfővel közös álláspontot fogalmazzon meg elsősorban az európai migrációs válságról és az EU-tagságról szóló brit népszavazásról - állapítja meg a jobbközép napilap kommentárja. A végső döntés - Csehországgal és Szlovákiával való egyeztetés után - a visegrádi országcsoport jövő hétfőn esedékes prágai csúcstalálkozóján várható, jegyzi meg a cikkíró. A lap idéz egy, név nélkül nyilatkozó magas rangú lengyel tisztségviselőt, aki szerint a brit népszavazást illetően a visegrádi országok között jelenleg lényegesen több az egybecsengő vélemény, mint az eltérés.
A közös álláspont szerint az Egyesült Királyságnak az Európai Unióban kell maradnia, de minél kevesebb engedményt kell tenni a briteknek, oly módon, hogy más uniós tagállamok ne élhessenek velük. Az idézett forrás szerint a keleti politikát illetően is alig van eltérés Varsó és Budapest között. "Orbán a NATO állandó közép-európai jelenlétének híve, és ezen mit sem változtat a paksi atomerőmű bővítésére kötött szerződés" - mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a lengyel-magyar "közös nevezők" között az uniós klímacsomag iránti szkepticizmus is szerepel.
A kommentár olyan szakértői véleményeket idéz, melyek szerint Szydlo budapesti látogatása megmutatta: a lengyel-magyar kapcsolatokban, de az egész térségünk vonatkozásában is Orbán Viktor a kezdeményező fél. Az Európai Uniót fenyegető válságokkal kapcsolatos lengyel álláspont "nem túl átlátható", ami lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormányfő az EU felépítésére vonatkozó, "a nemzetek feletti struktúrákat elutasító" saját víziójának, "a nemzetek Európájának" helyességéről győzze meg a partnereit.
A balliberális Gazeta Wyborcza kommentárjában hangsúlyozza, hogy a lengyel és a magyar kormányfő "elsősorban az Európai Unióval szemben folytatandó szkeptikus politikát" helyezte kilátásba.
Magyarország a populista Orbán Viktor médiahatalmában címmel közölt tudósítást a Libération. A baloldali francia lap a címlapját valamint öt oldalt szentelt a szerinte Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát fenyegető "tekintélyelvű veszélynek", amellyel szemben "tehetetlen" az Európai Unió. Az összeállításban megjelent egy budapesti riport, amely szerint "propaganda és hazugság a magyar állami televízió napi kínálata", s amióta "Orbán Viktor nacionalista és populista miniszterelnök" 2010-ben visszatért a hatalomba, nincs híradó, amely ne a termelés növekedéséről szólna.
A lap szerint az objektív tájékoztatást felügyelő médiahatóság és a médiatanács is a Fidesz befolyása alatt áll, s jóllehet az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság is bírálta a médiatörvényt annak korlátozó hatásai miatt, a kormány csak egy-egy passzust változtatott rajta. A tudósító, Florence La Bruyere úgy látja, hogy az elmúlt hat évben a médiatérképet teljesen átrajzolta "Budapest erős embere", s "a hozzáértő újságírókat középszerű kiszolgálókkal váltották fel".
Noha a hatalom növeli a monopóliumát, a tájékoztatási szabadság még létezik, hiszen az RTL Klub mindenhol fogható, s annak a hatalommal szembeni kritikus híradóját a nézők 30 százaléka nézi, míg a köztévé híradójának nézettsége alig 2,5 százalékos -olvasható a lapban. A lap szerint kérdés, hogy az RTL meg tudja-e őrizni a súlyát, miközben Orbán Viktor Silvio Berlusconihoz hasonlóan fejleszti a médiabirodalmát, amelyet az 1990-es években még Simicska Lajos hozott létre. Amióta viszont a két régi barát összeszólalkozott és a HírTV kritikusabb hangot üt meg, Orbán új médiumokat hoz létre vállalkozó barátai közreműködésével.
