Alkotmányreform - A francia gazdasági miniszter is elhatárolódik

A tárcavezető kedden este "rossz érzésének" adott hangot a francia közéletben kialakult vita miatt, amelyet az az alkotmányreform váltott ki, amelynek értelmében a terrorizmusért elítélteket bizonyos körülmények között megfoszthatnák francia állampolgárságuktól. Emmanuel Macron ezt azután mondta, hogy a nemzetgyűlés első olvasatban csekély többséggel megszavazta a passzust. A teljes reformról szerda délután szavaz ünnepélyesen a nemzetgyűlés, majd az a szenátus elé kerül vitára.

Az elfogadott szöveg szerint az állampolgárságtól való megfosztás kiegészítő büntetés, amelyet egy büntetőbíró szabhat ki a nemzet alapvető érdekeit sértő vagy terrorista bűncselekmények esetében. A tavalyi november 13-ai 130 áldozatot követelő iszlamista terrortámadásokat követően Francois Hollande államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítás olyan heves vitát okozott a közéletben, hogy az Christiane Taubira volt igazságügyi miniszter lemondásához vezetett, s a javaslatot nem utóda, hanem Manuel Valls miniszterelnök terjesztette a nemzetgyűlés elé.

"Nekem személy szerint filozófiai rossz érzésem van azzal a vitával kapcsolatban, amely kialakult. Nem lehet a rosszat úgy orvosolni, hogy kizárjuk a nemzeti közösségből, inkább meg kell előzni és példásan meg kell büntetni" - mondta a gazdasági miniszter egy konferencián. Manuel Valls miniszterelnök szerdán arra emlékeztetett, hogy a szöveget a kormányülésen a miniszterek elfogadták és "mindenki, köztük Emmanuel Macron is természetesen támogatják a folyamatot.

Nem is lehet másképpen" - mondta újságírók kérdésére a kormányfő a nemzetgyűlés folyosóján. Bírálói szerint minden ilyen törvény eleve megbélyegezheti a kettős állampolgársággal rendelkező franciákat, így például az afrikai volt francia gyarmatokról származókat. A nemzetközi jog szerint pedig egyetlen állam sem teheti hontalanná saját polgárait. A 38 éves Emmanuel Macron korábbi bankárt 2014 végén nevezte ki az államfő gazdasági miniszternek.

A fiatal tárcavezető gyakran bírálja a kormány hivatalos álláspontját, eddig azonban elsősorban liberális gazdasági meggyőződésével váltott ki vitát, amikor a 35 órás munkahetet vagy a közalkalmazottak védett státuszát támadta. Egy héttel a párizsi merényletek után ő volt az első, aki azt mondta, hogy a francia társadalomnak is vállalnia kellene a felelősséget azért, mert Franciaországban a dzsihadizmus teret nyert. A kijelentést a miniszterelnök akkor azonnal visszautasította. Emmanuel Macron újabb kijelentését röviddel azelőtt tette, hogy Francois Hollande államfő a 2017-es elnökválasztásra való felkészülés jegyében átalakítja a kormányát. Laurent Fabius szerdán megerősítette, hogy a külügyminiszteri tárca éléről az alkotmánytanács elnöki székébe ül át.