Így látja a Századvég az inflációs adatot
A közlemény szerint az alacsony infláció az adó- és illetékváltozásokkal, a mérsékelt külső inflációs környezettel, a változatlan háztartásienergia-árakkal és a csökkenő olajárakkal magyarázható. Ezeken belül kiemelték az általános forgalmi adó (áfa) mérséklését, a bürokrácia csökkentését, az üzemanyagok árának több mint 10 százalékos csökkenését, ami az inflációt 0,9 százalékponttal mérsékelte. Hangsúlyozták: a sertéshús ára éves szinten mintegy 20 százalékkal csökkent, ami 0,2 százalékponttal mérsékelte az inflációt.
Az élelmiszerek körében mért alacsony, 1,3 százalékos inflációhoz hozzájárult a tej- és tejtermékek árának csökkenése is, azonban a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti rossz termés jelentős áremelkedést idézett elő a cukor, az étolaj, a burgonya, a zöldségek és a gyümölcsök esetén. Arra is rámutattak, hogy februárban alig változott a háztartási energia ára az egy évvel korábbihoz képest, vagyis a rezsicsökkentések inflációra gyakorolt hatása már nem érezhető. Továbbra is magas a szeszes italok és dohányáruk árának 2,6 százalékos növekedése, ugyanakkor a termékek drágulása 0,9 százalékponttal elmarad a januári értéktől. Az átlagot meghaladó mértékben, 1,8 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek és 1,3 százalékkal a szolgáltatások ára.
A tartós fogyasztási cikkek kapcsán kiemelték a járművek árának 4,2 százalékos emelkedését, a szolgáltatások közül pedig a lakbérek, a színház- és mozijegyek, valamint a külföldi utazások árának növekedését. A Századvég Gazdaságkutató szerint mindezen termékek és szolgáltatások árának növekedése a háztartások javuló jövedelmi helyzetére és növekvő fogyasztási hajlandóságára utal. Arról is beszámoltak, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 2015 negyedik negyedévben a várakozásokat meghaladó, 3,2 százalékos ütemben bővült. A felhasználási oldalon a növekedést elsősorban a beruházás és a fogyasztás húzta, 6,5, illetve 3,5 százalékos növekedésével. A beruházások növekedése az európai uniós források magas felhasználásának köszönhető, míg a fogyasztás növekedése a lakosság javuló jövedelmi helyzetével és az autóhitelesek banki elszámolásával magyarázható.
Az export 7,7, míg az import 8,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelem egyenlegének javulása a termékek nettóexport-bővülésének, illetve az energiahordozók csökkenő importjának és a gépek és szállítóeszközök növekvő exportjának köszönhető - tették hozzá. A maginfláció februárban 1,4 százalékra csökkent, egyelőre messze elmarad a jegybank várakozásaitól. A tartósan alacsony külső infláció, az alacsony inflációs várakozások és az áfacsökkentések továbbra is mérsékelt, éves szinten 2 százalék alatti inflációt eredményezhetnek. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az Európai Központi Bank (EKB) márciusi döntését is figyelembe véve további lazítást hajthat végre.
A Századvég Gazdaságkutató szerint a lazításnak nem konvencionális eszközei lehetnek, de az év közepétől kezdve az alapkamat további csökkentése is lehetséges. Azonban a kamat tartásának valószínűségét növeli, hogy az alacsony infláció azon termék- és szolgáltatásáraknak köszönhető, amelyek elsősorban külső tényezőktől függnek vagy egyszeri tételek, míg a fogyasztás élénkülése egyre jelentősebb inflációs nyomást eredményez.