Londoni elemzők: kérdéses az EKB enyhítési lépéseinek hatékonysága
Az EKB 60 milliárd euróról 80 milliárd euróra növelte a mennyiségi enyhítési ciklus havi eszközvásárlási keretét, 0,05 százalékról nulla százalékra csökkentette irányadó kamatát, és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra csökkentette az egynapos betéti kamatot. Alasdair Cavalla, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdasági elemzőház euróövezeti ügyekkel foglalkozó közgazdásza az EKB döntéseit kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a még mélyebben negatív tartományba süllyesztett betéti kamatok alkalmazásának nem szándékolt következménye a kereskedelmi bankok jövedelmezőségének károsítása lesz, és ez a fő cél éppen a gazdaságélénkítés ellen hathat.
A kereskedelmi bankok ugyanis az EKB negatív betéti kamatát nem tudják saját klienseikre áthárítani, mivel ez betétkiáramlást okozhat, így a reálgazdaság hitelellátásának drágítására kényszerülhetnek veszteségeik ellensúlyozása végett. A CEBR közgazdásza szerint itt egy enyhítő elem léphet be, az EKB által bejelentett újabb hosszú távú célzott refinanszírozási programsorozat (TLTRO), amelynek keretében a bankok mínusz 0,4 százalékos kamattal vehetnek igénybe EKB-hitelforrást - vagyis pénzt kapnak az eurójegybanktól a tőle felvett hitel után -, de ezt a forrást csak meghatározott, célzott reálgazdasági kihelyezésekre lehet használni.
A CEBR szakértője szerint valószínűtlen ugyanakkor az is, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusának hatékonysága - az eszközvásárlásra fordítható havi keret 20 milliárd eurós megemelése ellenére - valaha is vetekedhet az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve, illetve a brit jegybank, a Bank of England hasonló likviditáspótló programjaiéval, tekintettel az euróövezeti gazdaságok közötti különbségekre. Ráadásul az EKB GDP-arányosan mért programja messze elmarad a Fed és a Bank of England így számolt mennyiségi enyhítési ciklusaitól.
Mindezek alapján a CEBR közgazdásza szerint végül költségvetési lazításra is szükség lesz az euróövezeti gazdaságok részéről a gazdaság élénkítése végett. Hasonló véleményének adott hangot az EKB csütörtöki intézkedéseit kommentálva Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza. Loynes szerint már az elmúlt években is teljességgel egyértelművé vált, hogy az EKB monetáris politikájának eszköztára önmagában nem elégséges az euróövezet mélyen gyökerező problémáinak kezelésére. A Capital Economics vezető londoni közgazdásza is kiemelte az EKB, a Fed és a Bank of England monetáris enyhítési ciklusai közötti jelentős méretkülönbségeket.
Loynes kimutatta, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa a megemelt keretösszeggel együtt sem fogja sokkal meghaladni az euróövezet halmozott éves GDP-értékének 15 százalékát, miközben a Bank of England az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos (több mint 150 ezer milliárd forintos) mennyiségi enyhítéssel az éves brit GDP-érték 25 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba, és a Fed eszközvásárlási programja is megközelítette az amerikai hazai össztermék 25 százalékát. A Capital Economics vezető elemzője szerint mindezek alapján nincs garancia arra, hogy az EKB csütörtöki intézkedései lendületet adnak az euróövezet vérszegény kilábalási folyamatának, és arra sem, hogy elhárítják a defláció fenyegetését.