* A képek illusztrációk. Ajánlatunk csak és kizárólag a készlet erejéig érvényes. Aktuális készlet listáról tájékozódjon a honlapunkon és értékesítő kollégáinknál.



Hírek > Ez rontja az euróövezet gazdasági teljesítményét >

Ez rontja az euróövezet gazdasági teljesítményét

2016.03.31 01:30
A globális pénzügyi kondíciók 2016 elején tapasztalt meredek romlása miatt az idén valószínűleg az eddig vártnál gyengébb lesz az euróövezet növekedési teljesítménye, az infláció pedig még jelentősebben elmarad a korábbi várakozásoktól - jósolta szerdán Londonban ismertetett féléves előrejelzésében a Standard & Poor's.

A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy az előző, novemberi prognózisában szereplő 1,8 százalék helyett 1,5 százalékos átlagos növekedést vár az idén az euróövezeti gazdaságban, és 2017-ben is csak 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. A cég még meredekebben visszavette inflációs előrejelzését: az eddigi 1,1 százalék helyett 0,4 százalékos átlagos inflációt vár 2016-ra a valutaunióban, 2017-re szóló prognózisát pedig 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette.

 

A Standard & Poor's elemzői szerint az év eleji piaci viharok mellett az is ingataggá teszi az euróövezeti kilátásokat, hogy a növekedés egyetlen motorja a fogyasztási kiadások élénkülése. A cég ennek illusztrálására kimutatja, hogy a fogyasztási kiadások adják az euróövezet nominális hazai össztermékének 55 százalékát, a hazai össztermék növekedésből azonban ez a tényező 2014 óta átlagosan 72 százalékkal részesedik. Ráadásul a fogyasztás élénkülése a valutauniós gazdaságon belül meglehetősen eltérő szakaszokban jár: a tavalyi negyedik negyedévben a fogyasztásra fordított kiadások Olaszországban még mindig 4,8 százalékkal, Spanyolországban pedig 6,7 százalékkal elmaradtak a 2008-as átlagtól, Németországban viszont már 7,2 százalékkal meghaladták a 2008-ban mért szintet - áll a Standard & Poor's szerdai elemzésében.

 

A hitelminősítő szerint mindehhez járul az is, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) legutóbbi monetáris enyhítési lépéseinek gazdaság- és inflációélénkítő hatásai máris halványulnak, részben azért, mert az EKB olyan tényezők ellen próbálja felvenni a harcot, amelyek hatókörén kívül esnek - például az alacsony nyersanyagárak vagy a feltörekvő piaci valutaárfolyamok szeszélyes ingadozásai -, részben pedig azért, mert a jegybanki lépéseket a kormányok részéről nem kísérik versenyképesség-javító szerkezeti reformok. Az EKB három héttel ezelőtt 60 milliárd euróról 80 milliárd euróra növelte a mennyiségi enyhítési ciklus havi eszközvásárlási keretét, 0,05 százalékról nulla százalékra csökkentette irányadó kamatát, és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra csökkentette az egynapos betéti kamatot.

 

Más nagy londoni házak szerint is kérdéses azonban, hogy e lépések önmagukban elégségesek lesznek-e az euróövezeti gazdaság és az infláció élénkítéséhez. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdasági elemzőház közgazdászai az EKB döntéseit kommentálva annak idején kiemelték azt a véleményüket, hogy a még mélyebben negatív tartományba süllyesztett betéti kamatok alkalmazásának nem szándékolt következménye a kereskedelmi bankok jövedelmezőségének károsítása lesz, és ez éppen a fő cél, a gazdaságélénkítés ellen hathat.

 

A kereskedelmi bankok ugyanis az EKB negatív betéti kamatát nem tudják saját klienseikre áthárítani, mivel ez betétkiáramlást okozhat, így a reálgazdaság hitelellátásának drágítására kényszerülhetnek veszteségeik ellensúlyozása végett. A CEBR elemzői szerint itt egy enyhítő elem léphet be, az EKB által bejelentett újabb hosszú távú célzott refinanszírozási programsorozat (TLTRO), amelynek keretében a bankok mínusz 0,4 százalékos kamattal vehetnek igénybe EKB-hitelforrást - vagyis pénzt kapnak az eurójegybanktól a tőle felvett hitel után -, de ezt a forrást csak meghatározott, célzott reálgazdasági kihelyezésekre lehet használni. A CEBR szakértői szerint valószínűtlen ugyanakkor az is, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusának hatékonysága - az eszközvásárlásra fordítható havi keret 20 milliárd eurós megemelése ellenére - valaha is vetekedhet az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve, illetve a brit jegybank, a Bank of England hasonló likviditáspótló programjaiéval, mivel az EKB GDP-arányosan mért programja messze elmarad a Fed és a Bank of England így számolt mennyiségi enyhítési ciklusaitól.

 

Mindezek alapján a CEBR közgazdászai szerint végül költségvetési lazításra is szükség lesz az euróövezeti gazdaságok élénkítése végett. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai is kiemelték az EKB, a Fed és a Bank of England monetáris enyhítési ciklusai közötti jelentős méretkülönbségeket. Kimutatták, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa a megemelt keretösszeggel együtt sem fogja sokkal meghaladni az euróövezet halmozott éves GDP-értékének 15 százalékát, miközben a Bank of England az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos (több mint 150 ezer milliárd forintos) mennyiségi enyhítéssel az éves brit GDP-érték 25 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba, és a Fed eszközvásárlási programja is megközelítette az amerikai hazai össztermék 25 százalékát.


És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.

Legfrissebb fórum témák

Kormány: több gyereket kell csinálni! ( hozzászólás, 2016-05-30 08:16)
Ki lesz az MSZP elnöke? 3 jelölt mutatkozott be ( hozzászólás, 2016-05-29 11:56)
A kormány az időseknek kedvez ( hozzászólás, 2016-05-29 11:56)
Brókerbotrány - Matolcsy fejét követelik ( hozzászólás, 2016-05-29 11:56)