Új ellenőrzési forma az adóelkerülés ellen - 2016 tavaszi adóváltozások

Társasági adó

Adóelkerülés elleni intézkedések

„A javaslat több, az adóelkerülés megakadályozását célzó módosítást vezet be a társasági adó törvénybe. Módosításra kerül az alapelv, miszerint ha egy jogügylet célja kizárólag adóelőny elérése, a kapcsolódó adóelőny nem érvényesíthető, illetve az ügylet kapcsán elszámolt költségek, ráfordítások nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A javaslat szigorítaná ezt az alapelvet, így a fenti korlátozások már abban az esetben is vonatkoznának egy jogügyletre, ha annak fő célja adóelőny elérése volt” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

A Javaslat továbbá szigorítaná a kedvezményezett ügyletek minősítésének feltételeit. A módosítás szerint ahhoz, hogy az átalakulás vagy eszközátruházás kedvezményezettnek minősüljön, az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok szükséges megalapozzák, amelyek fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

A Javaslat szigorítja a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakhoz kapcsolódó adóalap csökkentő tétel alkalmazhatóságának feltételeit is. A Javaslat alapján az adóalap csökkentésének feltétele lesz a kapcsolt fél nyilatkozata, amelyben kijelenti, hogy a társasági adó – vagy az annak megfelelő adó – meghatározásánál figyelembe veszi, vagy vette az egymás között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét.

Kötelező IFRS áttérés határidejének módosítása

„A javaslat több módosítást tartalmaz az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával kapcsolatban is. A legjelentősebb változás, hogy a hitelintézetekre és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan az IFRS-ek alkalmazására való 2017. üzleti évi kötelező áttérést egy évvel elhalasztották. A javaslat továbbá a 2017. évtől való áttérés lehetőségét is megengedi” – részletezte Veszprémi István.

Jogdíj fogalmának változása

A Javaslat jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz a jogdíjhoz és a bejelentett immateriális javakhoz kapcsolódóan igénybe vehető adóalap kedvezmények tekintetében. Az új szabályok az OECD által kidolgozott, ECOFIN Tanács által jóváhagyott – a korábbi szabályokhoz képest szigorúbb – módszertan alapján lennének igénybe vehetők.

A Javaslat módosítja a jogdíj fogalmát, így teremtve meg a fenti módszertan, illetve a szerzői jogról szóló törvény összhangját. A továbbiakban csak bizonyos kizárólagos jogok,

- a szabadalom,

- a használatiminta-oltalom,

- a növényfajta-oltalom,

- a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

- a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,

- a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény,

- a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény,

- az említett kizárólagos jogok értékesítéséből nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény,

- valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény az említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada minősül jogdíjnak.

A fentieknek megfelelően módosulna a bejelentett immateriális javak definíciója is. A továbbiakban kizárólag a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális javak esetében tehető bejelentés.

A kapcsolódó adóalap módosító tételek esetében a Javaslat az ún. nexus módszert vezeti be. Ennek megfelelően az immateriális javak szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy kapcsolt vállalkozástól vásárolt jószág esetén az adózó által figyelembe vehető adóalap kedvezmények korlátozás alá esnek. A kedvezmények kizárólag abban az arányban lennének figyelembe vehetők, amilyen arányt az üzembe helyezésig felmerült - kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke figyelmen kívül hagyásával számított - alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége és az ezen javak szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült összes közvetlen költség képvisel. 

Munkahelyi bölcsődék működésének támogatása

A Javaslat alapján a társasági adó törvény a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként nevesítené a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költséget és ráfordítást.

Adózás rendjéről szóló törvény

Feltételes adómegállapítás tényállásának ellenőrzése

„A tervezet az adóhatósági ellenőrzések új fajtáját teremti meg. Az új ellenőrzési típus célja annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás már megvalósult-e, valamint ennek alapján a feltételes adómegállapítás kötelező-e az adóhatóságra” – emelte ki Veszprémi István

A megbízható / kockázatos adózói minősítés

A megbízható adózói minősítés tekintetében kedvező változás, hogy azon feltétel esetén, mely a megbízható besoroláshoz elvárja, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át, az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a javára megállapított összes adókülönbözettel. (nettó adókülönbözet)

A nyilvánosan működő részvénytársaságnak nem kell legalább 3 éve működnie a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez és az áfa kiutalására nyitva álló határidő 30 napban kerül esetében meghatározásra.

A Tervezet alapján bővül a kockázatos adózói kör

- a kényszertörlési eljárás alatt állókkal,

- azon adózókkal, akik esetében a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által a terhükre megállapított összes nettó adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át,

- továbbá azon adózókkal, akik terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.

A fenti szempontokat első alkalommal a 2016. harmadik negyedévét követő minősítés során fogja az állami adó- és vámhatóság figyelembe venni.

Valós idejű adatszolgáltatás általános forgalmi adót érintően

Jelenleg az adózóknak utólag, az áfa bevallásukkal egy időben adatot kell szolgáltatniuk azon általuk kibocsátott, illetve általuk befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot.

A Tervezet alapján az általános forgalmi adó alanya külön jogszabály szerint 2017. január 1-től valós időben adatszolgáltatást teljesíthet, míg 2017. július 1-jétől köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmáról (módosításáról vagy érvénytelenítéséről is), amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. A számlázási funkcióval rendelkező program működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz útján felügyelheti, mely megvalósulhat közvetlen adatlekéréssel is.

EKÁER

A Tervezet értelmében bejelentési kötelezettség alá esik az olyan áruszállítás is, amelynél maga a jármű nem lenne útdíjköteles, azonban az össztömege az áruval történő felpakolás következtében már meghaladja a 3,5 tonnát.

A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy az ellenőrzött magánszemély terhére min. 200.000 Ft, max. 500.000 Ft, magánszemélynek nem minősülő ellenőrzött terhére min. 500.000 Ft, max. 1.000.000 Ft mulasztási bírságot szabható ki. Ezen bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig a fuvarozás eszközét az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, egyes kivételektől eltekintve az állami adó- és vámhatóság visszatarthatja.

„Ugyanígy szankcionálható az a külföldi fuvarozó is, aki az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza” –figyelmeztetett Veszprémi István.

Amennyiben a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Elévülés kiterjesztése 

A Tervezet szerint, amennyiben a bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak esetében, ismételt ellenőrzés iránti kérelem előterjesztésére.

Általános forgalmi adó

A Javaslat 18%-os adókulcsot vezetne be az internet-hozzáférési szolgáltatásra. A kedvezményes adókulcs 2017. január 1-jét követően lenne alkalmazandó.

„Az internet-hozzáférési szolgáltatás fogalmát uniós rendelet határozza meg, erre utalna vissza az Áfa törvény is a kedvezményes adókulcs alkalmazása kapcsán. E szerint olyan, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást kell az internet-hozzáférési szolgáltatás alatt érteni, amely internet-csatlakozást, és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít. Függetlenül attól, hogy milyen hálózati technológiát, vagy végberendezést használ a szolgáltató” – hangsúlyozta Veszprémi István.

A Tervezet szerint továbbá 2017. január 1-jétől 5%-os adókulcs lenne alkalmazandó egyes alapvető élelmiszerekre (tej, tojás, baromfihús), továbbá 18%-os adókulcs az étkezőhelyi vendéglátásra. Ez utóbbi adókulcsa 2018. január 1-jétől szintén 5%-ra csökkenne.  

Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó témakörben a tervezetben megfogalmazott legjelentősebb módosítás a külföldi munkáltató által kiküldöttként, kirendeltként vagy kölcsönzött munkaerőként Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok kötelezettségét érinti. A tervezet egyértelműsíti, hogy ha az eredetileg két évnél rövidebbre tervezett magyarországi munkavégzés időtartama előre nem látható okok miatt meghaladja a két évet, és erről a munkavállaló tájékoztatja az adóhatóságot, akkor biztosítási kötelezettség a magyarországi munkavégzés kezdetétől számított második év végétől áll fenn. Ezzel párhuzamosan és azonos módon változik ezen személyek szociális hozzájárulási adókötelezettségére irányadó szabályozás is.

A munkaerő mobilitásának ösztönzése érdekében is több jelentős változást tartalmaz a Tervezet. A saját gépkocsival történő munkába járás esetén adómentesen biztosítható kilométerenkénti térítés összege 9-ről 15 forintra emelkedik. A távmunka keretei között foglalkoztatott munkavállalók esetében is biztosítható munkába járás címén térítés a munkáltató székhelye, telephelye, valamint a munkavégzés helye közötti oda- és visszaútra, ha ezek eltérő településen fekszenek, vagy, ha az utazáshoz helyi közlekedési eszköz nem vehető igénybe. A munkásszállás fogalmának módosítása, illetve a mobilitási célú lakhatási támogatás (a mobilitás időtartamától függően havonta a minimálbér 15-40%-ig) bevezetése pedig bővíti az adómentesen adható juttatások körét.

A Tervezet több ponton fogalmaz meg módosításokat az SZJA törvény fogalomrendszerében is. Eszerint új rendelkezésként szabályozza az adómentes juttatások pontosabb meghatározását segítő „sportrendezvény” fogalmát.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre kibővül a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár felé, célzott szolgáltatásokra teljesített befizetéssel.

Hitelintézeti járadék / pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi szektort érintően is több módosítás szerepel a Tervezetben. Egyrészt kivezetésre kerülne a hitelintézeti járadék. Másrészt, a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás is több ponton módosulna, így többek között azt pontosítaná a jogszabály, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztést is pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli. Továbbá, hogy a magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélyként használt bankszámlája között végrehajtott fizetési műveletet nem terheli illetékfizetési kötelezettség.

Reklámadó

Veszprémi István elmondta: „A javaslat szigorú intézkedésekkel kívánja rászorítani az adó alanyait a kötelezettségeik teljesítésére. Egyrészt az adóalanyként történő bejelentkezés elmulasztásáért, amennyiben más adóalanyaként még nem jelentkezett be a kötelezett, 10 millió forint bírság szabható ki első alkalommal. Ezt követően pedig az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa.”

Másrészt a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a reklám-közzétevő a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban nem szerepel és nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem tesz, úgy 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. Amennyiben ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulaszt nyilatkozni, akkor a mulasztási bírság mértéke 10 millió forint.

Ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen 1 milliárd forintig terjedő bírság lenne kiszabható, mellyel szemben bírósági felülvizsgálatnak lenne helye.

A Javaslat bevezetné a vélelmezett adómegállapítás jogintézményét is, mely alapján az adóbevallási kötelezettséget nem teljesítő adóalanyok terhére évi 3 milliárd forintban állapítanák meg az adókötelezettséget. Az ilyen kötelezettséget megállapítható határozat ellen 30 napos jogvesztő határidőn belül lehetne – sajátos jogorvoslati formaként – ellenbizonyítással élni.

Jövedék

A Tervezet szerint 2016. szeptember 1-jétől megemelésre kerül a gázolaj (10 Ft/l), a benzin (5 Ft/l), illetve a petróleum (5 Ft/l) adómértéke. Ugyanakkor a gázolaj adómértékének emelésével azonos mértékben nő a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés mértéke.