Az oroszok nem örülnek az osztrák elnökválasztási eredménynek
Az online kiadvány szerint az orosz vezetés szövetségeseket lát az euroszkeptikusokban és a jobboldali populistákban a Moszkva elleni szankciós politikával szemben. Idézte Hofer egy korábbi, a Die Pressének adott nyilatkozatát, amelyben a politikus "nagy hibának nevezte", hogy a Krímet 1954-ben Ukrajnának ajándékozták. Elismerte, hogy a félsziget orosz visszacsatolása a nemzetközi jog megsértésével történt, de úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak "pragmatikusan" kell eljárnia a szankciók ügyében.
Oleg Bondarenko politológus az internetes médiumnak nyilatkozva úgy vélekedett: Alexander Van der Bellen szoros győzelme szerinte annak a jele, hogy megszűnt az úgynevezett "Chirac-effektus". (Bonaderenko ezzel a 2002-es francia elnökválasztásra utalt, amikor Jacques Chirac elnök a második fordulóban az idegengyűlöletet bírálva a voksok 80 százalékát tudta megszerezni a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel szemben.) Mint mondta, az ultrajobboldali retorika még mindig ijesztően hat az európaiakra, de kevésbé, mint korábban.
Az El País című baloldali spanyol napilap Figyelmeztetés Ausztriában címmel közölt szerkesztőségi véleménycikkében azt írja: Alexander Van der Bellen minimális győzelme megkönnyebbülést jelent hazájának és Európának azzal a valódi lehetősséggel szemben, hogy a közép-európai állam elnöki posztjára a szélsőjobboldali Norbert Hofer kerülhetett volna. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a kis mértékű győzelem nem fedi el a populista veszélyt, a szoros eredmény jelzi az ultranacionalizmus előretörését Európában. Épp ezért nem is szabad túlértékelni az eredményt, mert a valóság az, hogy - a megoldatlan problémákat kiaknázva - a szélsőjobboldal nagyon közel volt ahhoz, hogy az EU egyik tagállamában megszerezze az elnökséget.
Az El Mundo című napilap A szélsőjobb nyugtalanító előretörése című írásában kitért arra is, hogy nehéz megérteni, miként fordulhat elő a szélsőséges nacionalizmus növekedése egy olyan európai országban, ahol az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem és a foglalkoztatottság szinte teljes. A cikk megállapítása szerint ennek egyetlen oka a bevándorlás. "A menekültválság a legrosszabbat hozta ki Európából" - fogalmaz az El Mundo. A lap szerint az osztrák kormány képtelen volt kezelni a krízist, a választók pedig ezért megbüntették az elnökválasztás első fordulójában a kormányzó nagypártokat, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP).
Az El Mundo úgy véli, megállíthatatlan a lendülete a Nemzeti Frontnak Franciaországban, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (Ukip), az Alternatíva Németországnak (AfD), nem beszélve a szélsőséges pártok jelenétéről az északi országokban, Magyarországon vagy Lengyelországban, és ez riasztó politikai térképet rajzol. Európa egyik legnagyobb kihívása a XXI. században újra a populizmus - állapítja meg az újság.
