Milliárdokba kerülhet a brit exportőröknek a Brexit
Roberto Azevedo a WTO kétnapos londoni világkereskedelmi szimpóziumát megnyitó beszédében kijelentette, hogy egy évtizednél hosszabb ideig is eltarthat, mire Nagy-Britannia újjáépíti kereskedelmi kapcsolatait az EU-gazdaságokkal. Ráadásul valószínűleg sokkal rosszabb feltételekkel férne hozzá az unió egységes belső piacához, mint most, amikor tagként vámmentesen kereskedhet az EU-társállamokkal.
"Nagyon gyenge tárgyalási pozícióban van az a fél, akinek gyors megállapodásra van szüksége, miközben a másik félnek ez nem ennyire sürgős" - fogalmazott a WTO vezetője.
Azevedo szerint a WTO számításai azt mutatják, hogy az EU-ba, illetve az unióval kedvezményes feltételekkel kereskedő külső gazdaságokba irányuló brit exportot évente 5,6 milliárd font (több mint 2200 milliárd forint) vám terhelné, ha Nagy-Britannia kilépne és nem lenne többé hozzáférése a jelenlegi feltételekkel az unió belső piacához.
Ezekre a veszélyekre a brit kormány is felhívta már a figyelmet.
A kormány mellett működő kabinetiroda legutóbbi tanulmánya valószínűtlennek nevezte, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, a kilépési feltételekről az uniós szerződésekben szereplő kétévi tárgyalási időszak alatt megállapodásra lehetne jutni. Az elemzés szerint a tárgyalások bonyolultsága miatt a folyamat - és az ezzel járó gazdasági bizonytalanság - legalább tíz évig, vagy ennél is hosszabb ideig elhúzódna. A jelentés hangsúlyozta azt is, hogy az EU-szerződésben foglalt kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításához a 27 többi uniós tagország egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Ha ezt csak egy tagállam megtagadja, és a kétévi tárgyalási folyamat után úgy szűnne meg Nagy-Britannia EU-tagsága, hogy "semmi más nem lépne a helyébe", a brit üzleti szférának az EU-jogszabályok a továbbiakban nem biztosítanák a tagsággal járó kereskedelmi kedvezményeket.
A tanulmány ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az unión kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal - köztük Norvégiával és Svájccal - szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az unióval.
Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében például 36 százalék terheli az EU-n kívülről érkező importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezőgazdasági termelőket.