Nőtt a magyar államháztartás adóssága de betétállománya is
Az első negyedévben jelentős, nettó 808 milliárd forint összegű értékpapír - kincstárjegyek és államkötvény - kibocsátás történt, amelyet döntő részben a pénzügyi vállalatok és a háztartások jegyeztek le. Összehasonlításul a tavalyi negyedik negyedévben 477 milliárd forint nettó állampapír törlesztés valósult meg, míg a tavalyi első negyedévben 339 milliárd forint volt a nettó kibocsátás. Az MNB adataiból kiderül, hogy az államháztartásnak a pénzügyi szektorral szemben 1076 milliárd forint friss kötelezettsége keletkezett az első negyedévben, ám 1378 milliárdot el is helyeztek a pénzintézetekben.
A háztartások követélései 450 milliárddal nőttek az államháztartással szemben az értékpapírvásárlások nyomán. A külföldiektől ezzel párhuzamosan nagy összegű államkötvény-visszaváltás történt így csökkent az állomány. A korábbi negyedévektől eltérően ugyanakkor jelentősebb hosszú lejáratú külföldi hitelfelvétel történt, míg a rövid lejáratú hitelek esetében hasonló nagyságrendű törlesztés valósult meg - tette hozzá a jelentés.
A külfölddel szemben 466 milliárd forinttal csökkent az államháztartás kötelezettsége. A tranzakciók eredőjeként a külföldiek azonban 207 milliárd forintot beforgattak a vállalati szektorba, alapvetően a pénzügyi vállalatokba (193 milliárd forint) így az első negyedévben 269 milliárd forint finanszírozást vontak ki az országból, ami negyedéves GDP 3,5 százaléka. Az első negyedévben mind a pénzügyi eszközök, mind a kötelezettségek között (a pénzügyi vállalatokban kimutatott részesedéseken) megjelent egy kiugró - 2733 milliárd forint - értékű tranzakció, mely tétel egy nagyvállalat megszűnéséhez köthető. A március végéig tartó egy év alatt összesen 2805 forinttal, a GDP 8,3 százalékával csökkentek a külföldiek követelései, azaz ennyivel finanszírozta a nemzetgazdaság a külföldet - közölte az MNB. A nem pénzügyi vállalatoknak az előző három negyedévvel ellentétben nettó finanszírozási igényük támadt, ami 258 milliárd forint, a negyedéves GDP 3,4 százalékával egyenértékű volt.
A március végéig tartó egy év alatt viszont a GDP 3,9 százalékát (1306 milliárd forint) nettó megtakarítást halmoztak fel. A pénzügyi eszközök közül legnagyobb mértékben 290 milliárd forinttal a pénzügyi vállalatokkal szemben fennálló követelések csökkentek tranzakcióból adódóan, döntően a banki betétállomány mérséklődése miatt. Növekedett ugyanakkor a szektor központi kormányzattal szemben kimutatott követelése, a nettó állampapír vásárlással és az uniós támogatásokkal összefüggésben. A külfölddel kapcsolatos követelések 95 milliárdos mérséklődését a nyújtott hitelek csökkenése és a tulajdonosi részesedések növekedése határozta meg közölte az MNB. 2016 első negyedévében a GDP 5,8 százaléka (445 milliárd forint) volt a háztartások nettó finanszírozási képessége, az a első negyedévvel zárult egy évben pedig a GDP 6,1 százaléka (2065 milliárd forint). Folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés volt jellemző - közölte jelentésében a jegybank.
A háztartások az első negyedévben legnagyobb mértékben, 450 milliárd forinttal az állampapír megtakarításaikat növelték. Egy év alatt 1058 milliárd forintot fektettek állampapírba. Ezzel egyidejűleg több pénzügyi eszközben is csökkentették befektetéseiket. Jelentősen 172 milliárddal visszaesett a háztartások készpénz- és betétállománya, nettó eladás volt jellemző a hitelintézeti és külföldi kibocsátású kötvényekből, a tőzsdei részvényekből és a befektetési jegyekből is. esetében is. A negyedévben 53 milliárd forinttal bővült a biztosítástechnikai tartalékok állománya és jelentősen - 92 milliárddal emelkedett a háztartások egyéb tulajdonosi részesedésének állománya is, amiben szerepet játszott, hogy a korlátolt felelősségű társaságok egy része 2016 első negyedévében hajtotta végre a kötelező alaptőkeemelést - jegyezte meg az MNB.
