200 milliárd forintos programot indít az Erste Jelzálogbank
A jelzálogbank augusztus 25-én kapta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyét a programhoz, amelynek keretében a szabályozott piacra bevezetendő, valamint oda be nem vezetett jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatalára egyaránt lehetőség van.
Az Erste Jelzálogbank októbertől forintban denominált fix vagy változó kamatozású jelzáloglevelek forgalomba hozatalát tervezi nyilvános tőzsdei aukciók formájában. A kibocsátások támogatására több forgalmazóból álló modellt alakított ki a jelzáloglevelek szélesebb körű befektetői elérésére.
A hitelintézet elsősorban hazai intézményi befektetők (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) és bankok érdeklődésére számít. A nagyobb méretű sorozatok másodpiaci likviditásának támogatása érdekében folyamatos, kötelező kétoldalú árjegyzést biztosító szerződések megkötését is tervezi - közölte az Erste.
Az MNB 2015 júniusában alkotott rendeletet arról, hogy a magyarországi hitelintézeteknek forint lakossági jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálog fedezetű forint forrásokkal kell finanszírozniuk. A JMM bevezetésének fő célja az volt, hogy az éven túli lejáratú jelzáloghitelek forrásainak struktúráját közelítsék a hitelek futamidejéhez, vagyis mérséklődjék a lejárati idők eltéréséből eredő kockázat. A devizahitelek forintosításának hatására ugyanis jelentősen emelkedett a hosszú lejáratú forinthitelek állománya, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és betétei között.
A rendelkezést eredetileg 2016. október 1-jétől kellett volna alkalmazni, de idén februárban a jegybank 2017. április 1-jére módosította a forint lejárati összhang szabályozásáról szóló rendelet hatálybalépését. Az MNB bejelentette azt is, hogy a 3 milliárd forintnál alacsonyabb lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező intézményeket mentesítik az új előírások alól.
Magyarországon korábban három jelzálogbank volt a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank.
Az új szabályoknak való megfelelés érdekében több hitelintézet is bejelentette, hogy saját jelzálog-hitelintézetet alapít, közülük elsőként idén júniusban az Erste Jelzálogbank kapta meg az MNB-től a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Az Este Bank 100 százalékos tulajdonában lévő jelzálogbankot tavaly decemberben, 3,9 milliárd forint indulótőkével jegyezte be a cégbíróság.
Az MKB Bank ugyancsak saját jelzálogbankot alapított. A hitelintézet BÉT honlapján közzétett közleménye szerint az MKB Bank 99 százalékos, valamint a Gránit Bank 1 százalékos tulajdoni részesedésével megalapított MKB Jelzálogbank Zrt.-t június 13-án jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe, működését előreláthatólag 2016 negyedik negyedévében kezdi meg az MNB tevékenységi engedélyének birtokában. A jelzálogbanknak 2 milliárd forint a jegyzett tőkéje az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgáltatása szerint.
A K&H Bank jelzálogbankjának megalapítása folyamatban van - közölték a banknál az MTI érdeklődésére. Bába Ágnes, a bank vezérigazgató-helyettese korábban az MTI-nek azt mondta, a K&H 50-90 milliárd forintnyi jelzáloglevelet bocsáthat majd ki saját jelzáloghitelei mögé néhány százmillió és egymilliárd forint közötti költséggel megalapítható leány-jelzálogbankja segítségével.
A közepes vagy kisebb méretű kereskedelmi bankoknak mérethatékonysági okokból nem éri meg saját jelzálogbankot alapítani, ezek valószínűleg más jelzálogbanktól refinanszírozást vesznek igénybe.
