Magyarország mielőbbi érdeke a zökkenőmentes kereskedelem
A tárcavezető az Országházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt, és erről kedden kezdi meg az általános vitát az Országgyűlés. Hozzátette: külgazdasági szempontból Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban.
Mint mondta, az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásról (TTIP) pedig akkor helyes véleményt mondani, ha van miről, jelenleg ugyanis a TTIP nem létezik, csak tárgyalnak róla. A magyar-amerikai gazdasági együttműködés sikertörténet, és általános érdek, hogy jó ütemben haladjanak a tárgyalások - magyarázta.
Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország nyitott gazdasággal rendelkezik, a gazdaság külső aspektusa alapvetően határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény egészét, a magyar nemzetgazdaság sikere nagyban függ attól, hogy az exportteljesítmény és a beruházásvonzó képesség hogyan alakul.
Közölte: az EU-nak jelenleg 37 szabadkereskedelmi megállapodása van érvényben, további húszról pedig jelenleg is tárgyal. Helyes, hogy az EU képes arra, hogy történetének egyik legsúlyosabb válsága idején is építi a külső kapcsolatait, fontos, hogy a kihívásokkal teli időszakban se veszítse el képességét, hogy külső partnereket szerezzen - vélekedett.
A miniszter kérdésre kitért rá: Magyarországnak vannak "vörös vonalai", ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben. Ezt a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatban is világossá tették, a CETA-tárgyalásokon is tudták érvényesíteni ezt a szempontot, és ez utóbbi egyezmény biztonságot ad abban a tekintetben, hogy sikerül megőrizni a GMO-mentességet - mondta.
Szijjártó Péter közölte: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó szabadkereskedelmi megállapodása (NAFTA) miatt az európai vállalatok hátrányosabb helyzetben indulnak az észak-amerikai piacokon, és Magyarország érdeke, hogy egyenlő feltételekkel versenyezzünk ezeken a piacokon. Azt is felidézte, hogy az Egyesült Államok vezetésével 12 országból álló szabadkereskedelmi megállapodás jött létre Csendes-óceáni partnerség (TPP) néven, amelynek eredményeként nagy és erős gazdaságok piacaikon egymásnak előnyt adnak, de ebben nincs benne Európa. Az európai versenyképesség visszaesése a magyar nyitott gazdaságot még inkább érinti, de bizonyos nemzeti érdekeket érvényesíteni kell, és ilyen például a GMO-mentesség - hangoztatta.
Cecilia Malmström hangsúlyozta: reméli, Magyarország támogatja majd a CETA-t, hiszen az azonnali gazdasági előnyöket jelentene. Az egyezményről egyre nagyobb a konszenzus a tagállamok között, és remélhetőleg októberben aláírhatják a dokumentumot - mondta. Úgy látja, az EU sok szempontból hasonló Kanadához, és felmerül a kérdés, hogy ha Kanadával nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, akkor melyik országgal lenne lehetséges.
Az uniós biztos a TTIP-et illetően arról beszélt, hogy igyekeznek minél nagyobb előrelépést elérni a tárgyalásokon, amelyeket természetesen folytatnak majd a következő amerikai elnökkel is.
Közölte: jelenleg ellátogat a tagállamokba, hogy több részről is meghallgassa a véleményeket, így szélesebb képet nyerhet a nézetekről, egyúttal válaszolhat a kérdésekre, eloszlathatja az aggodalmakat, félreértéseket.
