Aláírta Nagy-Britannia az új atomerőmű felépítéséről szóló szerződést
A több ezer oldalas szerződéscsomagot az üzleti ügyek brit minisztere, Greg Clark, Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter és Jean-Bernard Levy, az EDF elnöke írta alá Londonban. A ceremónián jelen voltak a beruházásba bevont kínai vállalatok vezetői is.
A Hinkley Point nukleáris létesítmény 18 milliárd fontos (6400 milliárd forintos) költségvetésű bővítési beruházásának végleges jóváhagyását Theresa May brit miniszterelnök kormánya július végén, az akkorra tervezett aláírás előtt egy nappal váratlanul elhalasztotta. A kormány akkor nem fűzött indoklást a halasztáshoz, de nem hivatalos értesülések szerint Theresa May elsősorban nemzetbiztonsági szempontból kívánta áttekinteni a beruházás hátterét.
A beruházás már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt.
Az EDF egy 3200 megawattos egységet épít, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lesz elegendő.
A brit kormány végül két hete hagyta jóvá a beruházást, de a döntés bejelentésével egy időben közölte: azt a feltételt szabja, hogy az EDF a beruházás befejezése előtt kormányzati engedély nélkül nem adhatja el kétharmados ellenőrző többségét a létesítményben, és London akkor is fenntartja a jogot a beavatkozásra, amikor az erőmű már üzemel.
Mindemellett a brit kormány a Hinkley Point-beruházás után különleges jogokat biztosító részesedésre tart majd igényt minden új atomerőmű-beruházásban, annak érdekében, hogy az új nukleáris létesítményekben ne lehessen jelentős részesedéseket eladni a kormány tudta vagy beleegyezése nélkül.
A Downing Street akkori indoklása szerint ezt a döntést nemzetbiztonsági meggondolások indokolják.
A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy felülvizsgálják a brit gazdaság kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatának tulajdonosi és ellenőrzési hátterét szabályozó előírásokat, szintén annak érdekében, hogy az ebben az infrastrukturális rendszerben meglévő külföldi tulajdonosi hátteret mérlegelni lehessen a nemzetbiztonság érdekeinek szempontjából.
Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, Hszi Csin-ping kínai elnök londoni látogatása idején külön nagyszabású nukleáris együttműködési megállapodást írt alá, amelynek alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárol a Hinkley Point új részlegében.
Az akkori brit miniszterelnök, David Cameron vezette brit kormány emellett lehetővé tette egy kínai tervezésű atomerőmű felépítését is egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az első teljesen kínai tervezésű nukleáris energiatermelő létesítmény Nyugaton.
A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül már akkor is többen bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve.
