Továbbra is London a lehetőségek városa

A PwC Cities of Opportunity felmérésének 7. kiadása összehasonlító elemzést nyújt a világ 30 legnagyobb üzleti központjának társadalmi és gazdasági állapotáról. A felmérés tíz mérőszám, többek között a közlekedés és infrastruktúra, az üzleti környezet minősége, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a technológiai felkészültség és a költségek szempontjából vizsgálja a városokat.

A felmérés alapján készült tanulmányból az tűnik ki, hogy a városok sikere nem csak azon múlik, hogy gazdaságilag jól teljesítenek-e, hanem azon is, hogy rendelkeznek-e olyan társadalmi jellemzőkkel, mint a jó életminőség, az idősek jóléte, a lakhatási lehetőségek, illetve a katasztrófákra való felkészültség. E jellemzők és a legsikeresebb városok felmérés alapján elért helyezése között szoros összefüggés áll fenn.

Mivel az elemzésben használt módszerek és adatok főként az Egyesült Királyság az EU-ból történő kilépésére vonatkozó döntését megelőző két évet tükrözik, a Brexit nem befolyásolja London idei helyezését. A jelentés által széles körűen vizsgált területek részleteit tanulmányozva azonban már most kitűnnek mind a város nemzetközi viszonylatban felmutatott erősségei, mind pedig azok a területek, amelyeken a Brexit után versenytársakra számíthat, Európából, illetve a tengeren túlról.

 „A világ népességének több mint a fele a globális vagy regionális gazdaság motorjaiként működő városokban él. A jó életminőség ezekben a városokban nem luxus, hanem alapkövetelmény ahhoz, hogy a városok és a vállalkozások magukhoz tudják vonzani a tehetséges munkavállalókat, és meg is tudják őket tartani. Azok a városok teljesítenek jól, amelyek minden mérőszám esetén a lakosaik hosszú távú életminőségét tartják szem előtt. A társadalmi, gazdasági és fizikai infrastruktúrának köszönhetően erősebb közösségek jönnek létre, és nő a város ellenálló képessége a kihívásokkal szemben” – mondja Radványi László, a PwC Magyarország városi és önkormányzati szektorért felelős cégtársa.

A felmérés az üzleti és kereskedelmi élet, illetve a szellemi tőke és a kultúra legfontosabb központjainak átfogó vizsgálatával a városok előtt álló összetett gazdasági és politikai kihívásokra hívja fel a figyelmet.

London: immár az egymást követő második felmérésben tartja magát az első helyen, miközben tovább növelte közvetlen riválisaival szembeni előnyét. A város a felmérés hat területén, a szellemi tőke és innováció, a technológiai felkészültség, a város mint a világra nyitott kapu, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a gazdasági erő, valamint az üzleti környezet minősége kategóriákban végzett az első három hely valamelyikén. Bármilyen hatással legyen is a Brexit Londonra, az egy hosszabb folyamat során, nem pedig egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Kérdéses többek között a tehetséges munkavállalók mobilitására és elvándorlására, a kereskedelemre, a befektetésekre és a szabályozásra gyakorolt hatás.

Szingapúr: a tervezett fejlesztéseiről híres városállam a 2014-es felmérésben elért harmadik helyről a második helyre lépett elő. Azon kívül, hogy három mutatószám - a technológiai felkészültség, a közlekedés és infrastruktúra, valamint az üzleti környezet minősége - terén első helyezést ért el, a város az adózás szempontjából is jól teljesít. A teljes társasági adókulcs, a személyijövedelemadó-kulcs és az adóhatékonyság elemzése azt mutatja, hogy összességében Szingapúrban, Dubaiban és Hongkongban a legalacsonyabbak az adókulcsok és legmagasabb a hatékonyság.

Toronto: a felmérés harmadik helyezettje, tízből hét területen áll az első tíz helyezett között, és különösen jól teljesít a városi lakosok mindennapi igényeit és problémáit vizsgáló kategóriákban. A város második helyet szerzett az egészség, biztonság és védelem, szintén második helyet a költségek, és (Szöullal holtversenyben) harmadik helyet a fenntarthatóság és természeti környezet terén.

Párizs: a gazdasági nehézségek évtizede és a közelmúltbeli terrortámadások ellenére a 2014-ben elért hatodik helyről a negyedik helyre ugrott összesítésben. Párizs minden kategóriában jó teljesítményt mutat: ez az egyedüli város, amely tízből kilenc mutatószám esetében végzett az első tíz helyezett között. A város a demográfiai jellemzők és az élhetőség terén összesítésben visszaszerezte első helyét, melyen New Yorkkal osztozik. Párizs a város mint a világra nyitott kapu kategóriában is a második helyre tornázta vissza magát, miután 2014-ben csak a hetedik helyet tudta megszerezni.

Amszterdam: az idén első ízben vett részt a felmérésben és az ötödik helyen végzett. A város három területen (szellemi tőke és innováció, technológiai felkészültség, fenntarthatóság és természeti környezet) végzett az első öt helyezett között.

További négy mérőszám (a város mint a világra nyitott kapu, egészség, biztonság és védelem, demográfiai jellemzők és élhetőség, gazdasági erő) terén pedig az első tíz helyezett közé került, felvéve a versenyt a hagyományosan jól teljesítő városokkal.

A hatodik helyezett New York továbbra is a világvárosok elitjébe tartozik, de visszaesett a 2014-es felmérésben elért második helyről, illetve az azt megelőző felmérésekben több ízben elért első helyről. A város alacsonyabb helyezést ért el több, az idei felmérésben újonnan szereplő kategóriában és elmaradt más városok mögött a már korábban is alkalmazott mutatószámok terén. Jelentős mértékben fejlődnie kell a fenntarthatóság és természeti környezet, az egészség, biztonság és védelem (mindkét kategóriában 16. helyezés), valamint a költségek (25. helyezés) terén. Ezzel szemben (Párizzsal holtversenyben) első helyen végzett a demográfiai jellemzők és élhetőség, második helyen a gazdasági erő, és (Amszterdammal holtversenyben) harmadik helyen a technológiai felkészültség terén.

Stockholm: a hetedik helyezett különösen jól teljesít a fenntarthatóság és természeti környezet, valamint a közlekedés és infrastruktúra kategóriákban (az előbbiben Sydney-vel holtversenyben első helyen, az utóbbiban harmadik helyen végzett). A város ezen kívül két új mérőszám, az idősek jóléte és a vízhez köthető üzleti kockázat területén maga mögé utasította a többi várost.

Peking, amely tartja az összesítésben elért 19. helyét, a város mint a világra nyitott kapu (3. helyezés) és a gazdasági erő (3. helyezés) kategóriákban teljesített kiemelkedően.
Nyolc különböző város végzett legalább egy mérőszámban első helyen. Az egyikük, Johannesburg, minden várost leköröz a költségek szempontjából mért versenyképesség terén, de az összesítésben nem szerepel az első tíz helyezett között.
Kockázattűrő képességre eddig is szükség volt, de a katasztrófáknak való kitettség az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt, és a városok növekvő kockázatokkal néznek szembe az időjárási szélsőségek, a terrorizmus, a nukleáris balesetek és az emberi tényezők okozta egyéb veszélyek, valamint a betegségek kapcsán. Az idei felmérés eredményei alapján a veszélyeknek leginkább kitett városok bizonyulhatnak a legellenállóbbaknak. A kockázati kitettségben - és a kockázat kezelésére való képességben is - Tokió vezeti a listát, amely magasan a többi város fölött áll a katasztrófákra való felkészültséget illetően. Amszterdam a katasztrófáknak való kitettségben a második, felkészültségben azonban csupán az ötödik helyen áll.

A Cities of Opportunities felmérés eredményei alapján London, Párizs, Szingapúr és New York rendre az első tíz helyezett között szerepel, ami azt mutatja, hogy a sikerük kulcsa nem egyedül a gazdaság területén keresendő. A jó életminőség alapvető szerepet játszik abban, hogy ezek a városok magukhoz tudják vonzani és meg tudják tartani a számukra fontos, világszinten mobilis tehetséges munkavállalókat. A városok tartós versenyképességének hátterében a várost építő vállalkozások, döntéshozók és városlakók folyamatos együttműködése áll.

„Tapasztalatunk szerint kiemelten fontos, hogy egy település mennyire tud együttműködni érintettjeivel. Egy hatékony, okos város folyamatos párbeszédet folytat az ott lakó emberekkel, az ott működő vállalkozásokkal, odafigyel az ott élők igényeire, teret enged az ötleteiknek, gondolkodó közösséget gerjeszt. A lakosságot, a vállalkozói szférát nemcsak monetáris szempontból tekinti forrásnak, hanem valóban bevonja őket a település jövőjéről való gondolkodásba, annak megvalósításába, illetve a város üzemeltetésébe is.

A befektetési helyszínek közül ma már globális, de legalábbis regionális szinten válogató tőke a potenciális helyszínek közül szemezgetve fontos szempontként értékeli, hogy egy adott lokáció milyen mértékben nyitott, képes alkalmazkodni a vállalkozói réteg igényeihez. Ugyanez igaz a lakosságra is, amely a munkalehetőség mellett élhetőségi szempontból is keresi a megfelelő lokációt” – hangsúlyozza Radványi László.

Módszertan

A PwC „Cities of Opportunities“ felmérésének 7. kiadása 30 várost vizsgál 10 mérőszám, többek között a közlekedés és infrastruktúra, az üzleti környezet minősége, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a technológiai felkészültség és a költségek szempontjából. Az összesített rangsor mellett a felmérés a tíz mutatószám terén külön-külön is rangsorolja a városokat.

London helyezése és a Brexit. London teljesítménye, csakúgy, mint a vizsgált harminc városé, főként a 2014-2015 évek adatainak elemzésén alapul, ezért az Egyesült Királyságban az EU-ból történő kilépésre vonatkozóan nemrégiben (2016 júniusában) lezajlott népszavazás hatása a „Lehetőségek városai” felmérés adataiban és a felmérésről készült jelentésben nem tükröződik. A következő felmérések az EU-ból történő kilépés esetleges rövid- és középtávú hatásait is igyekeznek majd meghatározni. Jelenleg azonban a város továbbra is az Egyesült Királyság legkiemelkedőbb világvárosa, valamint a humán erőforrás és a rugalmas hagyományok szilárd alapjára épülő meghatározó pénzügyi központ.

Annak érdekében, hogy a tíz mutatószám még inkább pontos és reprezentatív képet adjon, az előző felmérésben szereplő 59-ről idén 67-re bővítettük a vizsgált területek számát, és 15 teljesen új mutatószámot vezettünk be, 12 mutatószámot pedig töröltünk vagy módosítottunk. Amszterdam, Bogotá és Lagos az idén első alkalommal szerepel a felmérésben. Ezért a felmérések közötti közvetlen összehasonlítás nem lehetséges valamennyi területen.

A „Lehetőségek városai“ felmérés 7. kiadása nyilvánosan elérhető, főként fejlesztésért felelős multilaterális szervezetektől, mint például a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól; statisztikai szervezetektől, mint például az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalától (National Statistics) és az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalától (Census Bureau); valamint üzleti adatszolgáltatóktól származó adatokon alapul. Az adatgyűjtés 2015 harmadik és negyedik negyedévében zajlott.

A felmérésben részt vevő városok: Amszterdam, Peking, Berlin, Bogotá, Chicago, Dubai, Hong Kong, Jakarta, Johannesburg, Kuala Lumpur, Lagos, London, Los Angeles, Madrid, Mexikóváros, Milánó, Moszkva, Mumbai, New York, Párizs, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szöul, Sanghaj, Szingapúr, Stockholm, Sydney, Tokió és Toronto.

A „Lehetőségek városai“ felmérés egyes kategóriáiban az első három helyen végzett városok:

Szellemi tőke és innováció: London, San Francisco, Párizs
Technológiai felkészültség: Szingapúr, London, Amszterdam és New York (holtversenyben a harmadik helyen)
A város mint a világra nyitott kapu: London, Párizs, Peking
Közlekedés és infrastruktúra: Szingapúr, Dubai, Stockholm
Egészség, biztonság és védelem: Tokió, Toronto, Sydney
Fenntarthatóság és természeti környezet: Stockholm és Sydney (holtversenyben első helyen), Szöul és Toronto (holtversenyben a harmadik helyen)
Demográfiai jellemzők és élhetőség: New York és Párizs (holtversenyben az első helyen), London
Gazdasági erő: London, New York, Peking
Az üzleti környezet minősége: Szingapúr, Hong Kong, London
Költségek: Johannesburg, Toronto, Los Angeles