Fidelity: Makro gyorsjelentés
Globális növekedés: Pozitív, de üteme már nem gyorsul
Adatok: Az FLI (Fidelity Leading Indicator), vagyis a Fidelity előre mutató indikátora a hónap során némileg módosult. Míg a növekedés momentuma továbbra is pozitív (és 2013 óta a legmagasabb) tartományban jár, gyorsulásról már nem beszélhetünk. Az eddig tapasztalt gyorsulás oka az volt, hogy a kereskedelmi volumen és az árupiaci árak szintje elérte igen alacsony mélypontját.
Ebből adódóan a növekedés nem nyugodott széles alapokon, mivel a többi gazdasági ág teljesítménye visszafogott volt. Az üzleti felmérések, a fogyasztói és munkaerő-komponensek, valamint az ipari megrendelésekre vonatkozó konkrét számadatok nem adnak egyértelmű előrejelzést a várhatófejleményekről, miközben egyes európai felmérések és foglalkoztatottsági mutatók puhulás jeleit mutatják. A globális gyártói beszerzési menedzser indexek az elmúlt hónap során lefelé módosultak, de még mindig biztonsággal a korábbi legalacsonyabb szintjük fölött vannak. Ezzel együtt a teljes kép aggodalmat keltőbb lenne, ha az USA-ra vonatkozó ISM-felméréseket is figyelembe vennénk, amelyek igen gyenge augusztusi eredményről számolnak be. Akárhogy is, a fejlett országok beszerzési menedzser indexei jóval a 2014-es ciklikus csúcs és a 2015-ös szintek alatt járnak. A feltörekvő piaci (EM) gyártóipari összesített adatok megközelítik a 2015 elején elért csúcsértékeket, de alig nőnek. Az országokra lebontott adatok vegyesek, a fundamentális adatok összességében gyengének mondhatók.
Vélemény: Miután 2016 elején elérte a mélypontját, a világgazdaság visszafogott tempójú növekedésnek indult. Bár a jelenlegi növekedést támogató ciklikus hatások egyelőre még érvényesülnek, egy-két bizonytalan jel már arra utal, hogy a növekedés mostanában tapasztalható gyorsulása hamarosan véget ér.
A legtöbb fejlett országban jelenleg tapasztalható, hogy a fogyasztók által előidézett expanzió fundamentális hátterét a foglalkoztatottság stabil növekedése és a reálbérek emelkedése alkotja, bár a globális fogyasztói bizalom nemrég végbement csökkenésére azért érdemes lesz odafigyelni. A globális pénzügyi körülmények kedvezőek maradnak, bár az országokra lebontott kép alapján az Egyesült Királyság és az USA előnyösebb helyzetben van, mint Japán, ahol az év eleje óta jelentős megszorításokat vezettek be. Jóllehet ez segíthet az Egyesült Királyságnak, hogy a következő néhány hónap során elkerülje a recessziót, a Brexit által előidézett bizonytalanság óhatatlanul visszafogja majd a növekedést – sőt, ennek hatásai kisebb mértékben várhatóan az euróövezetben is érezhetőek lesznek.
A globális pénzügyi körülmények a következő hónapokban kedvezőtlenebbé válhatnak,mivel a Fed decemberben újabb kamatemelésre készül, és a japán jegybank, az EKB és a Bank of England viszonylag kevés hajlandóságot mutat további ösztönző intézkedések bevezetése iránt. Némi derűlátásra ad okot, hogy Kínát jelenleg nem fenyegeti a kemény landolás veszélye, mivel ha a növekedés érdemben csökken, a pénzügyi politika rövid távon valószínűleg a stabilitást fogja előtérbe helyezni a strukturális reformmal szemben. A feltörekvő piacok továbbra is vegyes képet mutatnak: egyes országok jelenleg erős fundamentális adatokkal emelkednek társaik fölé. Összességében – bár a globális körülmények még mindig viszonylag kedvezőnek mondhatók – a hozamok növekedése mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon korlátozott marad. Mivel a legnagyobb jegybankoknak elfogyott a muníciója, a további monetáris lazítások kérdéses hatékonysággal tudnák csak növelni a keresletet, ezért a pénzügyi politikának közbe kell lépnie annak érdekében, hogy kimozdítsa az egyes országokat ebből a kedvezőtlen egyensúlyi helyzetből. Várakozásaink szerint a következő hónapokban a monetáris helyett a költségvetési ösztönzők játsszák majd a főszerepet, és minden nagyobb fejlett ország (az USA, az Egyesült Királyság, Japán és az eurózóna) 2017-2018-ban költségvetési eredetű fellendülést fog tapasztalni.
A kilátásokat fenyegető kockázatok
Politika/geopolitika. A horizonton már körvonalazódó néhány esemény piaci bizonytalanságot okozhat és aláaknázhatja a globális gazdasági növekedést. A következőkről van szó:
-Az amerikai elnökválasztás: Trump győzelme nem tenne jót a világpiacoknak, vélhetően felbolygatná az ország külpolitikáját és a Kínával folytatott kereskedelmi háború fellángolásához vezetne. Ebben a helyzetben a világ többi része, főleg Kína, Európa és az Egyesült Királyság többet veszíthetne, mint maga az Egyesült Államok. A demokraták győzelme, amellyel a kongresszus mindkét házában átvennék az uralmat, szintén aggodalmat keltő lenne.
-Az olasz népszavazás (2016. november): Ha Renzi veszít, újabb ország szavazhat az EU-ból való kilépésről. Franciaországi (2017 tavasza) és németországi (2017 ősze) választások.
-Kiújuló orosz agresszió Ukrajnában (vagy más volt szovjet tagköztársaságokban): ez vélhetően a gazdasági szankciók szigorításával és az orosz és európai növekedés visszavetésével járna.
Új jegybanki keretrendszerek és pénzügy-politikai hibák.
Miközben a nagyobb jegybankok éppen a jelenlegi kamatpolitikai keretrendszereik átértékelésével vannak elfoglalva, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság és az esetleges hibák megrémiszthetik a piacokat. Ilyen hiba vagy tévedés lehet például az, ha nem sikerül összehangolni vagy pontosan definiálni, hogy milyen célokat kíván elérni a jelenlegi politika a hosszú távú eszközök és célok révén (pl. a Fed kamatpolitikai céljaival kapcsolatos közleményeit a nyár folyamán összemosták az „alacsonyabb, de hosszabban tartó” (lower for longer) kamatmódosításokról szóló magyarázatokkal).
Az USA növekedésének jelentős lassulása/recessziója. Ha az Egyesült Államok gazdasága számottevően lelassul, a kereskedelmi és pénzügyi csatornák közvetítésével a világ többi részében is vélhetően hasonló röppálya rajzolódna ki. Mivel a nagy jegybankok lassan kifogynak az eszközökből, a gazdasági hanyatlás megfékezésének feladata a kormányokra hárulna. A szűkös költségvetési mozgástér és a politikai ciklusok viszont késedelmet és bizonytalanságot okozhatnának.
Kína kemény landolása. Ez már régi kockázati tényező –ha a kínai döntéshozók hibáznak, a lassulás hirtelenebb és kontrollálatlanabb lehet, ami újabb csapást mérhet a világkereskedelemre. Ez veszélyeket rejthet a globális növekedésre nézve, megrázhatja a pénzpiacokat, a pénzügyi kondíciók még súlyosabbá tehetik a továbbgyűrűző hatást és még nagyobb nyomás alá helyezhetik az árupiaci árfolyamokat.
Az USA inflációjának felgyorsulása. Ha az infláció bármilyen okból kifolyólag a vártnál nagyobb ütemben gyorsul, a kamatemelkedések tempója szintén felpöröghet, íve pedig meredekebb lehet az előre jelzettnél. A globális pénzügyi kondíciók szigorodása – főleg lassuló növekedéssel karöltve – nagy károkat okozhat a világgazdaságban, és elsősorban a feltörekvő országokat érintheti hátrányosan.
A feltörekvő országok válsága. Ha nem lesznek reformok, a feltörekvő országokat minden nagyobb (Kína, a Fed, az árupiacok felől érkező, az USA dollár esetleges megerősödése által előidézett) megrázkódtatás súlyosan érintheti, sőt akár helyi válságot is okozhat. Mivel a feltörekvő országok sérülékenysége a pénzügyi kapcsolatok révén a fejlett országokra is hatással lehet, mindez a globális növekedési kilátásokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki.
Mire kell figyelni a következő hónapokban?
-Bank of England (szeptember 15.)/Fed (szeptember 21.)/Bank of -Japan (szeptember 21.)/Európai Központi Bank (október 20.)
-Magyarországi népszavazás a migránskvótáról (október 2.)
-USA elnökválasztási kampány
-Olaszországi népszavazási előrejelzések
-Brexit-tárgyalások
USA: A 2016-os növekedés alacsonyabb a vártnál, de az év második felében felgyorsulhat
Adatok: Az USA-ból érkező augusztusi ISM-felmérés adatai csalódást keltettek, az eredmény jóval gyengébb volt a vártnál. A gyártói ISM-index 2014 eleje óta a legnagyobb zuhanást mutatta, és február óta első ízben csökkent. Két erős hónap után váratlanul a nem gyártói ISM-index is 2008 óta nem látott mértékben esett, és jelenleg hatéves mélyponton áll, ami egybecseng azzal, hogy szinte nincs növekedés. Az augusztusi foglalkoztatottsági jelentés a vártnál kedvezőbb képet festett, de ez is híven tükrözte a szilárd, ám zsugorodó munkaerő-piaci helyzetet. A munkahelyek száma két nagyon erős hónapot követően csökkent, de a háromhavi átlag még mindig az év eleje óta mért legmagasabb szinten áll. A 4,9%-os munkanélküliségi ráta szintén stabilan tartja magát. A havi béremelkedés némileg csökkent, de tendenciája ennek ellenére a válság utáni legmagasabb szint közelében alakul. Az infláció második hónapja viszonylag alacsony, a lakossági fogyasztás alapján számolt core PCE mutató pedig az elmúlt három hónapban 1,4% alatt volt, az elmúlt12 hónapra vetítve pedig egész évben 1,6%-on stagnál. A gazdaság fő motorjának továbbra is a fogyasztói hangulat számít, amelynek a közelmúltban tapasztalt javulása tovább folytatódik, és a ciklikus csúcspontok közelében alakul. Ezt tükrözte az is, hogy a reálfogyasztás júliusban ismét erős hónapot zárt.
Vélemény: A halvány évkezdést követően a 2016-os növekedés most már várhatóan 1,5% alatt lesz, ami alacsonyabb, mint eredetileg vártuk, de azért még egybecseng azzal az előrejelzésünkkel, amelyben 2015-höz képest lassulást jósoltunk. A gazdaság az év második felében várhatóan magához tér egy kicsit, amihez a készletezési ciklus javulása és a lakásépítés felpörgése, valamint a továbbra is erős lakossági fogyasztás adhatja a lendületet (bár az adatok valószínűleg elmaradnak majd a második negyedéves előrejelzéstől). Az ISM-felmérések gyenge augusztusi eredményei némi aggodalomra adnak okot, de valószínűleg inkább egyszeri botlásról, mint egy új trend kezdetéről van szó – ennek megerősítésével mindenesetre megvárjuk a szeptemberi adatokat.
Az energiahordozók árának növekedése vélhetően rásegít a tőkeberuházásokra, bár nagy fellendülésre egyelőre nem számítunk.
A nettó kereskedelmi egyenleg az erős dollár elhúzódó hatásai miatt továbbra is hátráltató tényező marad, annak ellenére, hogy a kereskedelemmel súlyozott értéke az év eleje óta 5%-kal csökkent. Biztató körülmény, hogy a pénzügyi kondíciók az évkezdet óta sokat enyhültek, és most még a kőolajárak alakulását figyelembe véve is sokkal kedvezőbbek, mint egy évvel ezelőtt (a Fed első kamatemelését megelőzően) voltak. Ahogy az infláció és a bérek lassan tovább kúsznak felfelé, a decemberi kamatemelés egyre valószínűbb, kivéve, ha valami súlyos külső sokkhatás és/vagy a pénzügyi kondíciók jelentős kedvezőtlenebbé válása meg nem akadályozza ezt. Ezen túlmenően a megszorítások üteme lassú marad. Ami a későbbieket illeti, a növekedésnek jót tehet a lazább költségvetési politika, amelynek pontos jellemzői az USA elnökválasztása után fognak kiderülni. Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a ciklus végére jellemző hatások érvényesülnek, a recesszió még egy kicsit odébb van.
Eurózóna: Lassulás fenyeget
Adatok: Az adatok kissé vegyesek. Az eurózóna kompozit beszerzési menedzser indexe továbbra is figyelemre méltóan stabil volt, tisztességes növekedési szinteket mutatott és február óta szinte töretlenül alakult. Az új megrendelések mintha kissé lassabban érkeznének, és a foglalkoztatottság is észrevehetően alacsonyabb, mint az ötéves rekord, Németország várakozáson aluli teljesítményével a 2014 óta tapasztalt legnagyobb csökkenést mutatta. Az olasz PMI továbbra is lejtmenetben van, és egyre inkább úgy tűnik, mintha ez lenne a térség Achilles-sarka. Ezzel szemben Franciaország PMI-je egyéves csúcsot döntött, de Spanyolország mutatója is nagyon jól tartja magát. A többi augusztusi felmérés viszont az eurózóna általános gyengélkedésére utalt. Az Európai Bizottság üzleti hangulatindexe, a Business Climate Indicator 2013 óta nem látott mélypontra zuhant. Folytatódott a fogyasztói bizalom csökkenése, a munkanélküliségi ráta pedig immár négy hónapja 10,1%-on stagnál. A kiskereskedelem júliusban újabb nagyon erős hónapot zárt, a mutató az egy évvel ezelőtti értéknél 2,3%-kal magasabb volt. A magánszektornak nyújtott hitelek volumene fokozatosan elhagyja a korábbi alacsony szinteket. Az infláció a vártnál alacsonyabb volt – a maginfláció mértéke éves szinten 0,8%-ra csökkent.
Vélemény: Az adatok továbbra is stabil, bár nem túl látványos növekedésre utalnak. Egyelőre az erőteljes reáljövedelem-növekedésből táplálkozó privát fogyasztás jelentős szerepet játszik az összesített növekedésben. Ezzel együtt a fogyasztói bizalom újabban tapasztalható, kis mértékű csökkenése a közeljövőben várható lassulásra utal, mivel lassan eláll az alacsonyabb energiahordozó-árak által eddig előidézett hátszél. A hitelfeltételek viszont tovább enyhülnek, és a költségvetési politikák jobban támogatják a hitelkamatlábat, ráadásul további lazítás is várható. Az infláció valószínűleg szerény mértékben tovább nő (ennek alapvető oka az energiaárak emelkedése lehet), de az év hátralevő részben azért visszafogott lesz. Az Egyesült Királyság növekedésének a Brexit miatt beállt lassulása az év második felében (és a Brexit-tárgyalások sebességétől függően akár később is) vélhetően némileg rányomja majd a bélyegét az eurózóna hangulatára és növekedésére. Mivel az eurózóna áruexportjának több mint 7%-a az Egyesült Királyságból származik, az első tárgyalási kör hatásai a kereskedelem közvetítésével közvetlenül is érezhetőek lesznek. Ez azt jeleni, hogy az év vége felé számítani lehet az eurózóna növekedésének kis mértékű lassulására. Bár az EKB úgy döntött, hogy szeptemberi ülésén nem hoz intézkedéseket, komoly esély van arra, hogy decemberben további lépéseket tesz majd. Valószínűnek látszik a mennyiségi lazítás 2017. márciusi határidejének (hat-kilenc hónappal történő) meghosszabbítása és a kötvényvásárlások kapcsán bevezetett önkéntes korlátozások módosítása, hogy tovább bővüljön az elfogadható eszközök köre (ez utóbbi azonban attól függ majd, hogy hogy állnak a kötvényhozamok az adott pillanatban). A növekedésen kívül a politikai kockázatok is fontos témát szolgáltatnak, hiszen közeledik az alkotmánymódosításról szóló olasz népszavazás és a menekültek befogadásáról szóló magyar referendum is – ez pedig további piaci volatilitást idézhet elő a következő hónapokban.
Egyesült Királyság: Az adatok normalizálódtak, de a brexit hosszú távú kihívásokat is tartogat
Adatok: Az Egyesült Királyság adatai meglepő és érdemi javulást mutattak az elmúlt hónap során: az üzleti aktivitás és a hangulat is kiheverte a népszavazást közvetlenül követő sokkot. A legkellemesebb meglepetésekkel a beszerzési menedzser indexekhez kapcsolódó felmérések szolgáltak: a kompozit index minden eddiginél nagyobb havi növekményt ért el, és pozitív, bár nem kivételes mértékű bővülést ígért. A gyártói PMI csaknem egy éve nem látott magasságba szökött, és a szolgáltatói PMI is visszatornázta magát a népszavazás előtti szintre. Még az építőipari PMI is kimozdult a júniusi/júliusi szintjéről, és most már csak kis mértékű csökkenést mutat. A RICS lakáspiaci index is várakozáson felüli értéket ét el; az új vevői érdeklődések már kevésbé vannak mínuszban, az árvárakozások pedig enyhe pluszban vannak, bár a londoni ingatlanárak továbbra is mélyen a negatív tartományban járnak. Ezenkívül a jóváhagyott jelzálog-kölcsönök száma júliusban tovább csökkent, most 12%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A kevésbé biztató Lloyds Business Barometer felmérés további negatív hírekkel szolgált: a következő 12 hónapra várt aktivitás szintje a 2011 utáni mélypontra süllyedt. A szolgáltatásokat vizsgáló CBI felmérés harmadik negyedévi adatai szerint az optimizmus negatív értékű, és öt éve nem tapasztalt gödörben van.
Vélemény: Az Egyesült Királyság kilátásait továbbra is beárnyékolja a Brexit népszavazás. Bár az augusztusi adatok látványosan normalizálódtak, még korai lenne túl messzemenő következtetéseket levonni ebből. A Brexit miatti bizonytalanság közepette a befektetői hangulat romlása, a lakásépítési kedv hanyatlása, a munkahelyek számának lassabb növekedése és a gyengébb fogyasztás várhatóan egyre jobban magukkal rántja majd az általános gazdasági növekedést is. Ami a fejlemények időbeli lefolyását illeti, az első csapást a következő hónapok során valószínűleg a már most is lanyha befektetői hangulat szenvedi majd el, később a munkaerő-piac és a fogyasztás kerül sorra. A font leértékelődésének hatása már most is érzékelhető az erősödő inflációban, és ahogy a gyenge font egyre feljebb srófolja az importcikkek árát, ez a trend csak folytatódni fog. A sterling eddig látott leértékelődése akár 1%-ot is meghaladó mértékben feljebb tornázhatja az inflációt, a maximum várhatóan 2017-ben lesz. Bár a gazdaság a következő negyedévekben talán elkerülheti a recessziót, a nagyobb gondot a (migrációs politikától függően) csökkenő munkaerő-létszám, valamint az egyes piacokra való bejutásnak a kereskedelmi korlátozások miatti megszűnése által a termelékenységre és a növekedésre jelentett veszély okozhatja. Ez azonban még egy hosszabb történet lesz.
Addig is, a friss adatok által festett, némileg rózsaszínűbb kép alapján a Bank of England önmérsékletet tanúsított a szeptemberi ülése alkalmával. Mivel Carney lényegében már beígért egy további kamatláb-csökkenést az idénre, a piacok további lépésekre számítanak, ami valószínűleg rákényszeríti a brit jegybankot arra, hogy novemberben újabb kamatcsökkentést hajtson végre. A gyengébb mutatók majd segítenek megindokolni ezt. Az ezen kívüli monetáris politikai kilátások egyelőre homályosak (bár azt valószínűleg nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy 2017-ben nem lesz kamatláb-emelés). A monetáris politika mellett a következő hónapokban a költségvetési és a strukturális politikának is segítenie kell majd a szigetország gazdaságának a Brexit által előidézett bizonytalanságok kezelésében. Rövid és középtávon a költségvetési ösztönző intézkedések, például újabb infrastrukturális beruházások, a fogyasztást és az üzleti beruházásokat fellendítő intézkedések (pl. adócsökkentés) sikerrel enyhíthetnék a Brexit kedvezőtlen következményeit. Most minden piaci szereplő Philip Hammond, az új brit pénzügyminiszter november 23-ára tervezett őszi nyilatkozatát várja.
Japán: Gazdasági feszültség, politikai bizonytalanság
Adatok: Az adatok gyengék, de egyelőre nem romlanak. A második negyedévi GDP-előrejelzést érdemben felfelé, a nullához közelítő értékről 0,7%-ra módosították (előző negyedévhez képest, éves szintre vetítve). Az üzleti beruházások a vártnál kevésbé negatív értékkel zártak, amihez az állami beruházások nagy mértékben hozzájárultak. Bár a gyártói PMI továbbra is zsugorodik, a jelek szerint elérte a mélypontot, mivel augusztusig három egymást követő hónapban javuló értéket mutatott (6. grafikon). A szolgáltatói PMI szintén zsugorodik; az utolsó méréskor csökkenő értéket adott, annak ellenére, hogy az üzleti várakozások és az új megrendelések állománya bővülni tudott. A munkanélküliségi ráta több évtized óta nem volt ilyen alacsony (3,0%). A készpénzjövedelem nominális értéke is éves szinten mintha pozitívba ment volna át. A fogyasztói bizalom az év elején kialakult mélypontot követően lassacskán szintén javul. A kiskereskedelmi értékesítés számára a július a jobb hónapok közé tartozott, bár az előző évihez képest még mindig csökkenő tendenciát mutat. A nemzetközi kereskedelem sem tud lendületet adni neki, mivel az erős jen miatt mind az export, mind az import mélyen negatív tartományban jár az előző év hasonló időszakához képest, és volumenük is meglehetősen visszafogottnak mondható. Az erős jen az inflációra is rányomja bélyegét: a Bank of Japan „core-core” fogyasztói árindexe (amelybe a friss élelmiszerek és az energiahordozók nem tartoznak bele) év/év alapon váratlanul 0,5%-ra zuhant.
Vélemény: Úgy véltük, hogy a japán gazdasági növekedés 2016 során némi javulást mutat majd a gyenge 2015-ös bázisév után, azonban az adatok alapján a gyorsulásnak egyelőre nyoma sincs. Az alacsony üzleti bizalom, a lanyha beruházási kedv és a 2015 közepe óta lezajlott jelentős jen-felértékelődés komoly ellenszelet jelent az ipari szektornak. A legutóbbi ösztönzőknek az előttünk álló hónapok során némi lendületet adhatnak a növekedésnek, és 2017-re már számottevő hatással járhatnak. Az erős jen miatt az infláció a következő hónapokban tovább mérséklődhet, ezzel újabb veszélyt jelentve a Bank of Japan inflációs céljának elérésére. Ugyanakkor nem biztos, hogy a jelenlegi pénzügy-politikai keretrendszernek a BoJ által jelenleg folytatott „átfogó újraértékelése” a szeptemberi ülés során további enyhítéseket fog-e eredményezni. A fogyasztási adó növelésének elhalasztásával és a legutóbbi költségvetési intézkedéscsomag bevezetésével a BoJ talán azt jelzi, hogy kivárja, amíg konkrét adatok állnak a rendelkezésére a fenti intézkedések hatására vonatkozóan. Tekintve, hogy beavatkozási eszköztára meglehetősen szűkös, egyelőre inkább kivár, főleg, ha a jen árfolyamát a Fed által decemberben esetleg végrehajtandó kamatemelést megelőző időszakban a dollár részlegesen letöri. A rövid távú kilátások mögött kirajzolódó, hosszabb távú gazdasági kilátások azonban továbbra is borúsak, és a baljóslatú pályáról csak a gazdaság fellendítését célzó, radikális intézkedésekkel (például a jövedelempolitika és egyéb gazdaságélénkítő intézkedésekkel, valamint a strukturális reform melletti elköteleződéssel) lehetne letéríteni. Eddig azonban nem látszanak a pénzügy-politikai iránykorrekció jelei.
Kína: Stabilitás, de milyen áron?
Adatok: Az adatok továbbra is pénzügy-politikai eszközökkel megteremtett stabilitásra utalnak, ám a dolgok hátterében érzékelhető a bizonytalanság. Az augusztusi beszerzési menedzser indexek összességében változatlanok voltak, és megnyugtató mértékű expanziót jeleznek, összhangban a 2016-os csúcsértékekkel és bőven az előző évi mélypontok fölött. A szolgáltatói PMI-k magasabbak a gyártói PMI-knél, ami a gazdaság egyensúlyának helyreállítását célzó, jelenleg zajló erőfeszítések hatását tükrözi. Ettől függetlenül a szolgáltatói szektorból érkező foglalkoztatottsági adatok az elmúlt hat hónapból ötben csökkenést mutattak, ami alacsony munkaadói kedvre és gyenge bizalomra utal, valamit arra, hogy a munkaerő-felesleggel küzdő iparágakból nem sikerül hatékonyan átirányítani a dolgozókat az „új gazdaság” ágazataiba. Az augusztusi konkrét adatok a vártnál jobbak voltak, amelystabilitást jelez. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi értékesítés erősödni tudott, és a jelek szerint továbbra is kedvező szinten áll. Figyelemre méltó, hogy a magánbefektetések volumene az elmúlt év óta első ízben nőtt, kilépett a negatív tartományból és év/év alapon 2,3%-on áll, ami azonban még mindig halvány eredmény. Az ingatlanpiac továbbra is a növekedés egyik fő motorjának számít: az átlagos házárak 100 városban az előző évinél 30%-kal magasabbak (az áremelkedés a legjobb helyeken található ingatlanokra koncentrálódik). Az értékesített épületek és a megkezdett építkezések száma áprilisban volt a csúcson, bár továbbra is megnövekedett szinten áll.
Vélemény: A pénzügypolitika elsődleges célja továbbra is a stabilitás. A bankoknak nyújtott bőséges likviditás, a felpörgetett állami kiadások és az ingatlanpiac élénkítését célzó intézkedések az év eddigi részében a növekedés irányába hatottak. Mindez nem feltétlenül segíti elő a gazdaság egyensúlyának helyreállítását célzó és a strukturális reformokat, és aggasztóan hasonlít a „régi Kína” néven ismert növekedési modellhez. A jelek szerint nincs egyetértés a döntéshozók körében: egyesek visszafognák az ösztönzőket, mások szerint ez egy fenntartható gazdasági stratégia. Emiatt feltételezhető, hogy mivel a gazdasági ösztönző intézkedések zenitjét már magunk mögött hagytuk, közeleg a kínai „mini ciklus” tetőpontja. Ez egybevágna korábbi várakozásainkkal, amelyek szerint 2016 elejére stabilizálódást, az év későbbi részében újabb lejtmenettel számoltunk. Azonban ennek megítéléséhez feltétlenül figyelemmel kell kísérni a beérkező monetáris adatokat, a lakásépítési tevékenységet és a pénzügy-politikai intézkedéseket is. Mivel a belföldi monetáris körülmények lazák maradnak, várhatóan tovább tart majd a renminbi fokozatos, irányított leértékelődése.
Mindaddig, amíg a globális pénzügyi kondíciók kedvezőek maradnak, az esetleges lassulások egyelőre nem lesznek annyira nagy mértékűek, hogy jelentős pénzügy-politikai beavatkozást tennének szükségessé. Hosszabb távon azt kell szoros figyelemmel kísérni, hogy a jelenlegi, kedvezőbb körülmények között keresztülviszik-e a strukturális reformokat. A magáncégeknek nyújtott hitelek és a magáncégekbe eszközölt befektetések lassulása és a lakáspiaci túlkínálat jelei problémákat okoznak, ha nem kezelik őket. A következő negyedévekben várhatóan visszatérnek a Kína növekedésével kapcsolatos aggodalmak, de egyelőre nem fenyeget kemény landolás vagy pénzügyi feszültség/válság veszélye.
Feltörekvő piacok: Talpraállás, nem megújulás
Adatok: Az adatok arra utalnak, hogy a feltörekvő piacok növekedése fokozatosan élénkül, de még mindig nyomottnak mondható. A Kína nélkül számított összesített gyártói PMI augusztusban csökkent ugyan, de 50,1-es értékével még mindig marginális bővülést mutatott. Az egyes országok vegyes képet rajzolnak, de van néhány látványosabb fénypont is. India átlagon felüli növekedést ért el; ez az egyetlen ország, amelynek gyártói beszerzési menedzser indexe érdemi bővülést jelez (8. grafikon), sőt, több mint egyéves rekordját is megdöntötte, a szolgáltatói PMI pedig négy éve nem állt ilyen jól. India második negyedévi GDP-je szintén jónak mondható (7,1% év/év), és a pénzügy-politikai erőfeszítések is reményt keltőek. Oroszország összesített PMI-je némileg csökkent, de még mindig bővülést jelez, az új megrendelések szintje három éves csúcson áll. A paletta másik végén, Brazíliában a PMI július óta nem tudott magára találni, sőt, mind a szolgáltatások, mind a termelés terén még súlyosabb mértékű zsugorodást jelzett. Ez a második negyedévi, a várakozásokat meghaladó csökkenés fényében különösen aggasztó, mivel Brazíliában már hatodik negyedéve tart a recesszió. Dél-Afrika beszerezési menedzser indexe a kiújult politikai zűrzavar hatására látványosan összeomlott, és Törökország is újabb recessziós mélyponton zárt, amelyhez foghatót a pénzügyi válság óta nem látott az ország.
Vélemény: Erre az évre a feltörekvő országok mérsékelt magához térésére számítottunk, mivel az árupiaci és kereskedelmi sokkok nehezén már túl vagyunk. Ez eddig nagyjából meg is valósult. Azonban a közelmúlt pozitív hangulatát külső tényezők motiválták, és úgy látjuk, ezek most veszélyben lehetnek, főleg, hogy a fundamentális mutatók terén tapasztalható szembeszél továbbra sem enyhül. Először is, bár Kínában stabilizálódott a helyzet (és ez az idén jelentős lökést adott a feltörekvő országoknak), az ehhez szükséges pénzügy-politikai támogatás és hitelexpanzió aggasztóan nagy mértékű volt.
Másodszor: a kínai iparosításban és építőiparban jelenleg tapasztalható strukturális csúcs korlátozza az árupiaci nyereségek bővülését, amelyek ebben az évben számos elsődleges exportőr számára lélegzetvételnyi nyugalmat jelentettek.
Harmadszor: a Kínától és az árupiacoktól származó segítségen kívül a fejlett országok jegybankjai által lehetővé tett, mind lazább globális pénzügyi feltételek az utóbbi időben szintén kedveztek a feltörekvő piacoknak. Mivel azonban a Fed még mindig arra készül, hogy az idén kamatot emeljen, és a következő hónapokban sem a Bank of Japan, sem az EKB, sem a Bank of England nem fog további lazítást végrehajtani, ez a hátszél lassan lanyhulni fog. Bár vélhetően egyik nagy jegybank sem készül különösebben szigorú inflációellenes, „hawkish” lépésekre, az elmúlt években a feltörekvő országokba áramlott tőke rendkívüli szeszélyessége miatt ezek az országok különösen érzékenyen reagálnak a hangulat változásaira. Ez Dél-Afrika és Törökország számára okozza a legnagyobb gondot, mivel itt a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladja a GDB 5%-át, és ismét tovább nőtt. India és Brazília jelentős lépéseket tett a deficit megszüntetésének irányába. Az ázsiai országok e tekintetben ellenállóbbnak tűnnek: Korea, Tajvan és Thaiföld rekord-közeli plusszal rendelkezik. Az egyértelmű kockázatok és a strukturális reformok általános hiánya miatt úgy véljük, a feltörekvő piaci befektetések gondos megválasztása ismét nagy jelentőséggel bír majd. Erős belföldi fundamentális mutatók, limitált kínai függőség, alacsony eladósodottság, a monetáris lazítást lehetővé tevő mozgástér, és kedvezően alakuló devizaárfolyam – ezeket a jellemzőket kell keresni. E szempontok alapján India és Mexikó ígéretesnek tűnik.
