Az 1,7 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető

Kiemelte: ez év első kilenc hónapjában rekordalacsony szintre, 2,4 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya, az elmúlt több mint másfél évtizedben erre nem volt példa.
   
A pozitív államháztartási adatok mögött a reálgazdaság, benne a foglalkoztatás kedvező folyamatai állnak - tette hozzá.
   
Az államtitkár egy kérdésre válaszolva elmondta: a gazdaság versenyképességét és a hazai bérszintet növelni kell, ennek során azt tervezik, hogy várhatóan 2-3 éves időintervallumban a munkaadók járulékterheit érdemben csökkentsék, méghozzá úgy, hogy ez a  bérek érezhető emelkedésével járjon együtt.
   
Az államtitkár emlékeztetett, a 2015-ös költségvetés zárszámadása is igazolja, hogy tavaly érdemben javultak a hazai reálgazdaság folyamatai.
   
Tavaly a legfontosabb makrogazdasági mutatók kedvezően alakultak. Az előzetesen jelzett 2,9 százalékkal szemben a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 3,1 százalék volt, amivel Magyarország 0,9 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagát. A foglalkoztatottak száma 2015-ben 2,7 százalékkal nőtt, 2010 óta több mint 600 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, az újonnan foglalkoztatottak 2/3-a a versenyszférában helyezkedett el - ismertette.
  
Elmondta: az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya jóval kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett 1,6 százalékon teljesült, az adósság rátája pedig 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról, illetve a 2011-es 81 százalékról.
    

A költségvetés idei alakulására áttérve kiemelte, hogy a büdzsé kamatkiadásai nagyságrendileg 1 százalékponttal kisebbek a megelőző évekhez képest, azaz bőven 300 milliárd forinttal kevesebb kiadási terhet jelentenek.
    

Az államtitkár kiemelte, hogy a nettó keresetek augusztus végéig 8,5 százalékkal nőttek, a reálkeresetek bőven 7 százalék felett bővültek, azaz egyre több pénz marad a családok zsebében.
    

Elmondta: az idei költségvetés kedvező alakulásában jelentős egyedi tételek is szerepet játszottak. Kitért például arra, hogy tavaly több programnál is 100 milliárd forinttal csúsztak az uniós támogatások, emiatt a magyar kormánynak mintegy 500 milliárd forintot kellett megelőlegeznie, a korábban eldöntött támogatások több mint 240 milliárd forint összegben az idei költségvetés bevételeit gyarapították.
   
Banai Péter Benő arra a kérdésre, hogy a jegybanknak a költségvetés alakulásáról szóló számításai szerint az idei, GDP-arányos államháztartási hiány akár 1,4-1,5 százalékos is lehet, elmondta: a kormányzat hitelességét növeli, ha konzervatívan tervezi a büdzsét, és az előzetesen vállalt számokat teljesíti, "kifizetődőbb egy óvatosabb előirányzat".
    

Egy másik kérdésre elmondta: a befektetők a piacon pozitívan értékelik a magyar makrogazdaság, államháztartás folyamatait, a fegyelmezett és stabil államháztartási gazdálkodást, a hitelminősítők a felminősítéssel csak követték a befektetők értékítéletét. Banai Péter Benő szerint jó esély van arra, hogy legközelebb  a Moody's is befektetői kategóriába sorolja át, azaz felminősítse az országot.