Biztonság kell a magyar lakáshiteleseknek
A lakáshitelek iránti kereslet fokozódása általában az átlagkamat tempós csökkenésével párhuzamosan szokott végbemenni, ám az idén némiképp más lett a forgatókönyv a magyar piacon. Bár az újonnan felvett lakáshitelek átlagos kamata az utóbbi években jelentősen csökkent, az idei első félévben csak minimálisan - a jegybanki adatok szerint - 0,1 százalékponttal mérséklődött. A szerény kamatcsökkenés ellenére az új lakáshiteleknél pedig pont az idén indult meg az emelkedés. Ezt mutatja az is, hogy a bankok ajánlatait összehasonlító BankRáció.hu-nál az év első kilenc hónapjában - éves összevetésben - a lakáshitelek iránt érdeklődők száma 64 százalékkal, a lakáshitel-felvevők száma pedig 87 százalékkal nőtt.
Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője azt is elmondta, az idén egy új és kedvező folyamat erősödése látszik: a magyar lakáshitelesek jobban törekednek a biztonságra. “Egyre többen érdeklődnek ugyanis a legalább 1-15 évig fix havi törlesztésű hitelek iránt. A BankRáció.hu-nál az év eleje óta 54 százalékkal nőtt az ilyen konstrukciók iránti kereslet” - tette hozzá. Ezzel párhuzamosan a változó - 3-12 hónapra rögzített - kamatozású lakáshiteleket kevesebben keresték. Utalt arra a jegybanki statisztikára is, amely szerint 2016 második negyedévében az új lakáshiteleknek már több mint a fele, 56 százaléka legalább 1 évre fixált törlesztőrészletű hitel volt. A folyamat a szakértő szerint nem meglepő, egyúttal azt mutatja, hogy tudatosabbak és a kiszámíthatóságot helyezik előtérbe a hitelfelvevők. A válság során ugyanis világossá vált, hogy kedvezőtlen hitelpiaci folyamatok esetén hirtelen és jelentősen emelkedhet a havi törlesztőrészlet. Ez nem fordulhat elő az 1-15 évre fixált hiteleknél: az adott időszakban minden hónapban ugyanannyi lesz a törlesztés, még akkor is, ha közben esetlegesen emelkednének a piaci kamatok.
Az új lakáshitelek kamata Magyarországon egyébként régiós szinten még mindig magasnak mondható, ami gátolhatja a nagyobb piaci bővülést. Gergely Péter erről azt mondta, a hitelfelvevőknek érdemes a piaci kínálatot alaposan átnézniük, mert a legjobb hitel kiválasztásával akár milliókat is megspórolhatnak. A legolcsóbb és legkedvezőtlenebb lakáshitelek között komoly eltérések vannak: a teljes hiteldíjmutatóban 1-2 százalékpont lehet a differencia egy átlaghitel esetében, így a teljes visszafizetendő összeget nézve 1-2 millió forintra rúghat a különbség.
A lakáshitelpiaci növekedés várhatóan folytatódik a következő hónapokban is, ám a BankRáció.hu szakértői nem tartanak attól, hogy hitellufi alakulna ki, azaz túlságosan eladósodna a lakosság. Például az adósságfék miatt, egy-egy háztartás ugyanis csak a jövedelmének feléig vállalhat hiteltörlesztést. Gergely Péter azt javasolja, hogy mindenki mérje fel a háztartás anyagi helyzetét, ha pedig hosszú távra megvan a fedezete a havi törlesztésnek, akkor is érdemes inkább a jövedelemhez mérten 30-40 százalékig eladósodni, így a hitelteher kezelhető mértékű lesz. A nettó reálbérek emelkedése mellett a lakáshitel-piaci növekedést támogathatja a jövőben az is, hogy a válság éveiben rengetegen elhalasztották a hitelfelvételt, emellett az ingatlanpiacon az új lakásépítések is elmaradtak, most pedig mindkét területen a lakosság kezdi bepótolni a lemaradást.
