A németek többsége örül Angela Merkelnek

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített felmérés szerint a németek 64 százaléka tartja jónak Angela Merkel döntését, 33 százalék pedig nem tartja jónak.
   
Merkel vasárnap jelentette be, hogy a CDU december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusán ismét elindul az elnöki tisztségért, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a jövő őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
   
A ZDF Politbarometer nevű felmérése szerint a bejelentés óta emelkedett a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének választói támogatottsága, és növekedett Angela Merkel népszerűsége.
  
A CDU/CSU-ra 36 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, ami 2 százalékpontos növekedés a kancellár bejelentése előtt készített utolsó felméréshez képest. Merkel népszerűségi mutatója 1,6-ról 1,8 pontra emelkedett, így a harmadik helyen áll a politikusok népszerűségi rangsorában Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök mögött.
   
Továbbra is kérdéses, hogy ki lehet Angela Merkel kihívója a szociáldemokratáknál. A kancellárjelöltség hagyományosan a pártelnököt illeti meg, de Sigmar Gabriel - aki 2009 óta vezeti az SPD-t - még nem döntötte el, hogy vállalja-e a megmérettetést, vagy átadja másnak a feladatot, mint a 2013-ban, amikor Peer Steinbrück maradt alul Angela Merkellel szemben a Bundestag-választáson.
    

Az SPD-nél továbbra is azt mondják, hogy előbb a választási program alapjait fektetik le, és majd csak január végén állítanak kancellárjelöltet, de a legtöbb elemző szerint előfordulhat, hogy a hivatalban lévő kancellár bejelentése miatt lépéskényszerbe került pártban hamarabb eldönthetik a kérdést.
   
Sigmar Gabriel mellett lehetséges kancellárjelöltként Martin Schulzot tartják számon, aki csütörtökön jelentette be, hogy EP-elnöki megbízatásának lejárta után a német belpolitikában folytatja pályafutását, és az SPD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi listavezetője lesz a Bundestag-választáson. Arról nem nyilatkozott, hogy vállalná-e a kancellárjelöltséget.
   
Sajtóértesülések szerint foglalkoztatja a feladat, de csak akkor vállalja el, ha megkapja a pártelnöki tisztséget, amelyet azonban Sigmar Gabriel nem akar átadni.
   
Martin Schulzot a külügyminiszteri tisztségre is esélyesnek tartják - a pozíció februárban üresedik meg, amikor Frank-Walter Steinmeiert megválasztják államfőnek - , és nem csak párttársai szerint alkalmas a feladatra. Az EP távozó elnökének "jóval nagyobb nemzetközi tapasztalata van, mint sok más politikusnak, akiből külügyminiszter lett" Németországban - mondta a Die Welt című lapnak Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának CDU-s elnöke, aki szerint Martin Schulz a német diplomácia vezetőjeként nagyban hozzájárulhatna az uniós integráció előmozdításához.
   
Szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy Martin Schulz egyszerre kancellárjelölt és külügyminiszter legyen, mert a két feladat a nemzetközi közösségben mutatkozó feszültségek és a választási kampány várható hevessége miatt nem egyeztethető össze.
   
A bizonytalanságot leginkább az okozza, hogy Sigmar Gabriel lakossági támogatottsága csekély, és az SPD-ben sem egyöntetű a támogatottsága. Ezt megerősítik a ZDF Politbarometer adatai is, amelyek szerint a lakosság 51 százaléka Schulzot, 29 százaléka pedig Gabrielt indítaná szociáldemokrata kancellárjelöltnek. Az SPD szavazótáborában 64 százalék Martin Schulzot, 27 százalék Sigmar Gabrielt bízná meg a feladattal.
    

Amennyiben a kormányfői tisztséget Angela Merkel és Sigmar Gabriel pályázná meg, a németek csaknem kétharmada, 63 százaléka azt támogatná, hogy maradjon egy negyedik ciklusra is a tisztségben a 2005 óta hivatalban lévő kancellár, és csak 25 százalék támogatná, hogy Sigmar Gabriel legyen Németország kancellárja 2017 őszétől.
   
Sokkal szorosabb lehet a verseny, ha Martin Schulz lesz Merkel kihívója, ebben az esetben a CDU-s jelöltet 47 százalék, az SPD-s jelöltet 39 százalék támogatná - mutatta ki a közvélemény-kutatás.
    

A ZDF felmérését a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette november 22-től 24-ig 1258 ember megkérdezésével, az adatok a választókorú népességre reprezentatívak.