Kender-vetőmagbázist hoztak létre Békés megyében
Molnár Sándor emlékeztetett, a konzorciumot a Békés Megyei Kormányhivatal hívta életre 2015-ben, a megyében idén 63 hektáron termesztettek kendert elsődlegesen vetőmag előállítás céljából, ugyanis az ágazat elindításának egyik fő akadálya eddig a vetőmaghiány volt.
Fajtától függően 300-900 kilogramm termésátlagot értek el, több mint 15 tonna vetőmagot nyertek ki, amelyből lehetőség lesz jövőre 100 hektár fölé növelni a termőterületet - mondta Vésztő polgármestere.
A másodlagos, vetőmagnak nem megfelelő minőségű magból olajat nyernek ki, ez a folyamat Vésztőn jelenleg is zajlik, így Molnár Sándor nem tudta megmondani, mennyi olaj lesz összesen. A kender szárát egy papírgyár vásárolta fel, ugyanis a kenderből készült papír kevesebb tintát szív fel, ezáltal gazdaságosabb. A cséplésből származó mellékterméket pedig gyógyszeripari alapanyag céljára szeretnék értékesíteni, ezzel kapcsolatban jelenleg is folynak a tárgyalások - tette hozzá.
A programot megyeszerte belügyminisztériumi és egyéb állami, Start-munkaprogramokra lehívható forrásokból finanszírozták idén, csaknem 600 közfoglalkoztatottnak adva munkát - az egyéb mezőgazdasági munkák mellett.
A jövő évi tervekről szólva Molnár Sándor elmondta: a termőterület növelése mellett szeretnének mezőgazdasági termelőket is bevonni. Egyrészről tapasztalják az érdeklődést, másrészről tudják, hogy a gazdasági szereplők rá lesznek kényszerítve az újításra a 2020 utáni uniós agrárpolitika, a területalapú támogatások megváltozása miatt - fogalmazott.
Jövőre a vetőmagtermesztés mellett az olaj- és a rostnövény-termesztésre is fokozottan fókuszálnak majd.
Molnár Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy 2017-ben további Békés megyei települések kapcsolódnak be a programba.
A kenderből a kötéltől az étkezési olajig mintegy huszonötezer féle terméket lehet előállítani. A dél-alföldi régióban egykor nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek, 1962-ben 23 ezer hektárral a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt a kender; a rendszerváltás után azonban az ipari célú termesztés leállt.
