Fellép a brit kormány a túl magas vezetői fizetések ellen

A BBC kormányforrásokat idéző vasárnapi értesülése szerint az összeállított intézkedéscsomag kötelezné a brit vállalatokat arra, hogy közzétegyék a cégvezetők és az alkalmazottak javadalmazása közötti különbséget.
    

A kormány kötelezővé kívánja tenni azt is, hogy az igazgatók fizetését megállapító vállalati testületekben az alkalmazotti gárda képviselői is kapjanak helyet, a részvényesek pedig akár vétót is emelhetnének az adott vállalat vezetőinek megítélt javadalmazás ellen.
   
Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben maga is "irracionálisnak és egészségtelennek" minősítette az alkalmazotti és a vállalatvezetői fizetések közötti egyre növekvő különbséget, és a kiugróan magas igazgatói jövedelmek korlátozását helyezte kilátásba, bár ennek módjáról a brit kormány hivatalosan eddig nem közölt részleteket.
   
A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte ősszel rendezett idei éves kongresszusán.
   
A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.
   
A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal, az alkalmazotti átlagbér viszont csak 7 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között a TUC adatai szerint.
   
A társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet, az Oxfam legutóbbi kimutatása szerint a britek leggazdagabb 10 százalékáé a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső 1 százaléké az összvagyon 23 százaléka. A britek legszegényebb 20 százaléka viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik.
   
Az Oxfam számításai szerint ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak.
   
A szervezet szakértői szerint e végletes vagyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták, ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, hogy nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba, és nem tudják kihasználni a gazdasági lehetőségeket sem. Az Oxfam szerint a referendumon ez is a felszínre kerülhetett, és sokan a népszavazásban láthatták az alkalmat, hogy a változásra voksoljanak.
    
A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson országos átlagban szűk többséggel, 51,9 százalékkal a kilépésre szavazók győztek.