Lépésre kényszeríti a finanszírozó bankokat a Kúria friss határozata
A Kúria (EBH2016. G.4.) határozata szerint a zálogjogosult bankok többé nem hivatkozhatnak a Csődtörvény szerinti kielégítési elsőbbségre az adósokat megillető olyan követelések tekintetében, amelyek a felszámolási eljárás megindulását követően válnak esedékessé – hívja fel a figyelmet a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.
Egy hazai banknak egy irodaház beruházás finanszírozásával kapcsolatos jogvitája kapcsán a Kúria felülvizsgálati eljárásban elvi jelentőséggel mondta ki, hogy a jövőbeni követelések esetén a zálogjog az adott követelés létrejöttének időpontjában keletkezik, és a Csődtörvény csak a felszámolási eljárás megindulását megelőzően létrejött zálogkövetelések esetén biztosít elsőbbséget a zálogjogosult bankok javára.
„A Kúria határozata után a jövőbeni követelésekre vonatkozó jogalkalmazás egységesülése várható, amelynek fényében a bankoknak érdemes lehet átalakítaniuk az általuk használt biztosítéki struktúrákat. Ajánlott átgondolni többek között a Ptk. új szabályai alapján ismételten alkalmazható fiduciárius hitelbiztosítékok alkalmazást, amely szerint a biztosítéki céllal engedményezett jövőbeni követelések nem képezik részét a felszámolási vagyonnak.” – mondta Dr. Vági József és Dr. Vinglman Máté a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.