Nem eszik olyan forrón az előrehozott választást Olaszországban

A szenátus szerdán fogadja el a jövő évi költségvetési törvényt. Ezután Matteo Renzi miniszterelnök hivatalosan benyújtja lemondását az államfőnek - még nem tudni, pontosan mikor. Sergio Mattarella mindenesetre lemondta részvételét a Scala milánói operaház szerda esti évadnyitóján.  
    

A La Repubblica úgy tudja, az államfő kizárja, hogy 2017 elején választást tartsanak, mert jelenleg nincsen egységes választási törvény, más választási rendszer szerint kellene megválasztani a parlament felső- és alsóházának tagjait. Ráadásul az olasz alkotmánybíróság január 24-én jelenti be döntését a képviselők megválasztásáról nyáron elfogadott törvényről. Az államfő a választási rendszer rendezése nélkül nem akar parlamenti választásokat kiírni. Így az sem kizárt, hogy Mattarella a választási törvény végleges reformjáig maradásra kéri Matteo Renzit.  Erre precedens Mario Monti volt, aki 2012 decemberi lemondása után még február végéig miniszterelnök maradt. A La Repubblica biztosra veszi, hogy farsangig nem lesznek választások Olaszországban, a legközelebbi dátum március-április lehet, vagy még ennél is később. Az Affaritaliani.it hírportál március 12-i választásokat jósol.
    

A Corriere della Sera szerint minden a Demokrata Párt (PD) szerdai vezetőségi ülésén dől el, amelyen az alkotmánymódosításról tartott népszavazás vesztese, Matteo Renzi miniszterelnök, a PD-főtitkára előrehozott választásokat fog szorgalmazni. Ha erre a PD nemet mond, akkor Renzi nemzeti egységkormány felállítását javasolhatja az összes parlamenti erő részvételével, amelyet egyébként az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga máris elutasított. Egyik megoldás sem tetszik a PD baloldali, Renzi-ellenes szárnyának, amely legszívesebben egy Renzi nélküli, de PD vezette koalíciót látna a 2018-as választásokig, amely viszont Matteo Renzit gyengítené. A PD Renzi-párti szárnya is lassítani szeretné az előrehozott választások kiírását, attól tartva, hogy a referendum után a választásokon is kikaphatnak. A La Stampa szerint a PD-ben a referendum elindította a végső leszámolást, és pártszakadás is bekövetkezhet. A PD Renzit támogató szárnya az interneten a referendumon nemmel szavazók kizárását sürgeti (a pártból).
    

Sajtótalálgatások szerint egy esetleges átmeneti kormányt Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter, Paolo Gentiloni külügyminiszter vagy Dario Franceschini, a PD Renzihez közel álló, mérsékelt politikusa vezetheti.
    

A La Stampa azt írta, a referendum győztesének számító M5S már a választásokra készül, bővíti szavazótáborát, jobbra tolódik, az "új szegényekre vadászik". Az Istat olasz statisztikai hivatal szerint ugyanis az olaszok 28 százaléka szegénységben él. Az újság megjegyzi, a leszakadó társadalmi rétegek Olaszországban is úgy érzik, a jobboldalon találnak több támogatásra.
    

A Corriere della Sera hozzátette, hogy a vasárnapi referendumon a 18 és 35 év közötti fiatalok "felébredtek" és elmentek szavazni, és mintegy 48 százalékuk nemet mondott.  
    

Az Il Giornale című jobbközép napilap szerint nem szabad alábecsülni Matteo Renzit, aki már bebizonyította, jobban tud veszíteni, mint győzni: 2012-ben elveszítette a PD miniszterelnök-jelölt választását, de két évvel később miniszterelnök lett.