Hírek > Mit kell tenni év végén a ki nem adott szabadságokkal? >

Mit kell tenni év végén a ki nem adott szabadságokkal?

2016.12.10 04:00
Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával beszélgettünk erről a témáról.
Mit kell tenni év végén a ki nem adott szabadságokkal?

A legfontosabb kérdés az év vége fele, hogy mely esetekben adható ki a munkavállaló részére a 2016. évi szabadsága az esedékesség évét követően, tehát 2017-ben vagy azt követően?

A Munka Törvénykönyve több kivételes lehetőséget is biztosít a munkáltató számára arra, hogy az esedékesség évét követően adja ki a munkavállaló szabadságát.

Ha a munkaviszony 2016. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató 2017. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt - a leggyakoribb ilyen ok a munkavállaló keresőképtelensége vagy a munkavállaló által igénybe vett fizetés nélküli szabadság - nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni a munkavállaló részére a szabadságot.

Jól keresel vagy sem? Most megtudhatod!

A munkáltatót segítő további rendelkezés, hogy amennyiben a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az akkor is az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben kiadása átnyúlik a 2017-es évre is, feltéve, hogy a 2017-es évre átvitt szabadság nem haladja meg az 5 munkanapot. Az általános munkarend szerint munkát végző munkavállalók részére például 2016. december 30. (péntek) napjától 2017. január 6. (péntek) napjáig kiadott 6 munkanap szabadság még 2016-ben kiadottnak tekintendő.

A fentiek mellett a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése esetén kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság egy negyedét jogosult legkésőbb 2017. március 31. napjáig kiadni. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadása során a munkavállaló pihenéshez való joga konkurál a munkáltatónak a termelés folytonosságához való jogával, ezért - kollektív szerződéses rendelkezés esetén is - e szabály csak munkáltató számára előre nem látható és nem tervezhető, valamint aránytalan és másként el nem hárítható hátrányt eredményező körülmény fennállása teszi lehetővé a szabadság kiadását 2017. március 31. napjáig. Ilyenek lehetnek például a szélsőséges időjárási körülmények, több munkavállalót érintő megbetegedés vagy a megrendelői igények megváltozása. A karácsonyi ünnepek miatti többletmunka a vendéglátásban vagy a kereskedelemben például nem alapozza meg a fenti rendelkezés szerinti eljárást, figyelemmel arra, hogy e körülmény a munkáltató számára előre látható, így ennek megfelelően célszerű megterveznie a munkavállalók munkaidő-beosztását.  

A munkáltató - a felek 2016-os évre kötött megállapodása alapján - az életkor szerint járó pótszabadságot (amely 1-10 munkanap lehet) a 2017-es év végéig adhatja ki. A felek erre vonatkozó megállapodását a bizonyíthatóság érdekében célszerű írásba foglalni.

Ki és hogyan határozza meg a szabadság kiadásának időpontját?

A szabadság kiadásának konkrét időpontját a munkáltató határozza meg a munkavállaló előzetes meghallgatását követően. Az éves szabadságból mindössze 7 munkanappal rendelkezhet a munkavállaló, ezt a 7 munkanapot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette.

Mennyi pénzt kellene keresned tudásod alapján? ITT kiszámolhatod!

A munkáltató nemcsak jogosult, hanem köteles is a munkavállalót szabadságra küldeni azzal, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának konkrét időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni a munkavállalóval. Fontos kiemelni, hogy ha a munkavállaló a szabadság igénybevételének időpontját a fent említett 7 munkanap vonatkozásában nem jelenti be a munkáltatónak, az a munkáltatónak a szabadság kiadására vonatkozó kötelezettségét nem érinti, és ilyenkor e szabadságos napok tekintetében is a munkáltató állapítja meg a kiadás időpontját.

Milyen további szabályt kell még figyelembe vennie a munkáltatónak?


A munkáltató köteles - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítani, amely intervallumba a munkanapok mellett a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is beleszámítandó. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére e 14 nap egybefüggő szabadságot a nyári szabadságolások idején nem biztosította és a munkavállaló rendelkezik elegendő számú szabadsággal, akkor részére a 14 nap az év végén is biztosítható, például az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló részére úgy, hogy a munkáltató 2016. december 19. (hétfő) napjától 9 munkanap szabadságot ad ki. „Amint már utaltam rá e 14 napos szabálytól a felek megállapodással szintén eltérhetnek, az ilyen megállapodást is célszerű a bizonyíthatóság érdekében írásba foglalni.” - mondja a szakértő.

Mit érdemes tudni az év végi leállásokkal kapcsolatban a szabadság kiadásáról?


Sok vállalkozás az év vége közeledtével tevékenységét leállítja. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, a munkáltató ezen időszak tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló szabadságát vagy annak egy részét ekkor adja ki. Problémát jelenthet, ha a munkavállaló részére nem jár annyi szabadság, mint amennyi a leállás idejére szükség lenne - mert a munkavállaló eleve kevesebb szabadságra jogosult vagy a munkavállaló részére éves szabadságának nagy része már kiadásra került -, ilyen esetben a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok szerint mentesítheti a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól.

Mit tehet a munkavállaló, ha mindenképpen a karácsonyi ünnepek körül szeretne szabadságra menni?


Amint már említettem, a munkavállaló az éves szabadságból 7 munkanappal rendelkezhet. Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezett a fenti napokkal és e napok, illetve a fennmaradó napok tekintetében a szabadság iránti igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt a munkáltatónak bejelenti, a munkáltató e szabadságos napok tekintetében a munkavállaló által megadott időpontban köteles a munkavállaló részére a szabadságot biztosítani.

Mely esetekben módosíthatja a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját vagy szakíthatja meg a munkavállaló részére már kiadott szabadságot?

A munkavállalóval közölt szabadság kiadásának időpontját, sőt a munkavállaló által már megkezdett szabadságot a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, illetve szakíthatja meg. Ezen ok fennállásának megítélése során az első kérdésre adott válaszban foglaltak szintén irányadóak. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltató ilyen esetben a munkavállaló kárát köteles megtéríteni (például utazási költség, lefoglalt nyaralás költsége stb.).

Hogyan történik a szabadság nyilvántartása?

Fontos szabály a szabadság kiadásával kapcsolatban, hogy a munkáltató a szabadság tartamát köteles nyilvántartani. Főszabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére további szabály, hogy a szabadság óraszámban is nyilvántartható, ilyenkor a munkavállaló a beosztással azonos tartamra kell, hogy mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.

„A munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, ideértve a szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezések megtartását is, a legsúlyosabb jogsértések e körben munkaügyi bírság kiszabását vonhatják maguk után, amelynek összege főszabály szerint 30.000,- Ft-tól 10.000.000,- Ft-ig terjedhet” - hívja fel a figyelmet Dr. Parázsó Helga.


És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.

Legfrissebb fórum témák