A társadalom elöregedése nagy kihívás elé állítja az egészségügyet

Ónodi-Szűcs Zoltán a Nézőpont Intézet által szervezett, Gyógyuló egészségügy címmel rendezett konferencián azt mondta, örömteli, hogy nőtt a születéskor várható élettartam, azonban a demográfiai változásokból adódóan nagymértékben nő majd azoknak a száma, akik több figyelmet igényelnek az ellátás során.
   
Az államtitkár beszélt arról is, hogy több kompetenciát kell adni a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápolóknak, így csökkentve az orvosi terheket. "Ebben az ügyben közös a teendő" - fogalmazott.
   
Elismerte, hogy kevés a szakdolgozó az ágazatban, és a képzésben részesülők száma is kevesebb, mint az OECD-átlag. Az államtitkár ehhez kapcsolódva megemlítette azt a 4,4 milliárd forintos forrást, amelyet ápolói ösztöndíjprogramként szán a kormány az emberi erőforrások fejlesztési operatív program forrásából.
   
A külföldi munkavégzéssel kapcsolatban megjegyezte, csökkent a külföldi munkavégzéshez hatósági igazolást kérők száma, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2010-hez képest 2015-re felére, 755-ről 393-ra csökkent az ilyen okmányt kérők száma.
   
Jelezte, a rezidensi ösztöndíjrendszer költségvetési forrásai végesek ugyan, de elégségesek, aki jelentkezett a programra, kap támogatást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a keretszámok a rezidensképzésben évről évre növekednek, 2016-ban 1338 keretszámot állapítottak meg.
   
A béremeléssel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, nem hagyják "összecsúszni" az ágazati bértáblákat a megemelt minimálbér miatt, a tárca álláspontja az, hogy az eddigi értékeket fent kell tartani.
   
Az ellátásszervezés kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán továbbra is azon az állásponton volt, hogy azt nem szabad az "ellátást nyújtó lánc" egyik szereplőjére bízni, mert akkor a "csapokat elkezdi maga felé tekerni".

A várólistákra térve kifejtette, hogy míg 2012-ben a 70 ezer beteg várakozott tervezett ellátásra, az intézkedésekhez köszönhetően ez a szám tavaly 35 125-re, idén novemberre 28 539-re csökkent.
Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, ebben az évben a tervezetthez képest 150 milliárd forinttal több jutott az ágazatnak, ami a GDP 0,5 százaléka.
   
Hozzátette: tervek vannak arra vonatkozóan, hogy a járóbeteg-ellátásban egyfajta kötelező előjegyzést vezetne be az államtitkárság.
   
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a konferencián előadásában arról beszélt, hogy patrióta, kiszámítható, a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatását segítő gazdaságpolitikára van szükség, és ha ezeket a célokat el tudja érni a kormányzat, akkor beszélhetünk egy "egészségesebb" gazdasági környezetről, amely kellő hátteret biztosít a közfinanszírozott egészségügy működéséhez.
   
Kifejtette, a munkaerő-piaci folyamatok kedvező alakulása, a jó költségvetési pozíció és a foglalkoztatottak számának emelkedése adja többek között azt a többletet, amelynek nyomán béremelés indulhatott el az egészségügyben.
   
Az államtitkár azt mondta, a kormányzat azzal kalkulál, hogy a munkáltatói adók csökkentésével, a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növelésével, a szakképzési rendszer átalakításával és a társasági adó csökkentésével új impulzusokat tudnak adni a gazdaság további bővüléséhez.
   
Mint mondta, a 2017-es költségvetés - az idei évhez képest - többletforrásokat szán az egészségügyben, így az egészségügyi bérfedezetre 80,6 milliárddal, gyógyászati segédeszköz támogatásra 4,8 milliárddal, gyógyszertámogatásra 7,9 milliárddal, gyógyító-megelőző ellátásra pedig 57,4 milliárddal többet.
   
Mint fogalmazott, az egészségügy területére a gazdasági növekedést meghaladó mértékben szán forrásokat a költségvetés.
   
Az ágazati bérmegállapodásról az államtitkár azt mondta, az egészségügyi szakdolgozók bére 2010-hez képest megduplázódik, az alapellátás pedig 54,6 milliárd forintos bővülést könyvelhet el.
   
Banai Péter Benő a kórházak tartozásállománya kapcsán megemlítette, hogy az eladósodás újra fog termelődni, ha nem foglalkoznak azok kialakulásának okaival. Kihívásként említette továbbá a finanszírozás belső aránytalanságainak fokozatos felszámolását, az alapellátás megerősítését, az ellátórendszer hatékonyságának kérdéseit és a szociális szektorba sorolható ellátások leválasztását.
   
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese előadásában azt mondta, a magyar társadalom egy súlyosan beteg társadalom, a várható élettartamot nézve több éves lemaradásban van Magyarország, és a környező országokhoz képest az egészségügyre fordított kiadások tekintetében is jelentős elmaradásban van. "Le kell szögeznünk, hogy a rendszerváltás óta az egészségügy vesztes pozícióban volt" - fogalmazott.
   
A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója úgy vélte, a kórházi adósság újratermelődése rendszerhiba, nem pedig az egyes kórházak rossz menedzsmentpolitikájának eredménye. Látni kell azt is, hogy az állami fenntartás mellett is újratermelődik, hónapról hónapra növekszik az eladósodottság - jegyezte meg.
   
A főigazgató beszélt arról is, hogy a magyar kórházi struktúra nem jó, nem ideális, az erős lokális politikai érdekek miatt nincs mozgástér.
   
Velkey György szerint igazságtalan, méltánytalan és hosszú távon fenntarthatatlan, hogy a szellemi foglalkozásúak nettó átlagbérét tekintve az egészségügyiek csak a 20. helyen állnak. A magyar államnak nagyon súlyos adósságai vannak az egészségügyi dolgozók felé - tette hozzá a főigazgató.